148 éve nyílt meg a korcsolyapálya a Városligetben, akkoriban leginkább még csontból vagy fából készült korcsolyával csúszkáltak a jégen.
A Békásmegyeri Közösségi Házban két héten át láthatjuk a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum ingyenes, Korcsolyázás anno című vándorkiállítását, amely a hazai korcsolyázás történetét eleveníti fel. A csont- vagy fakorcsolya az egyik legrégebbi, sportolásra használt eszközünk.
A korcsolyázás nemcsak a legszebb és leglátványosabb sportjaink egyike, de az egyik legrégebbi magyar sportág is. Az Országos Mentőegylet megalapítója, Kresz Géza tizenöt társával 1869. december 2-án fektette le a Pesti Korcsolyázó Egylet alapjait, a városi tanács pedig díjtalanul engedélyezte nekik, hogy a Városligeti-tó egy részét korcsolyapályává alakíthassák.
Kreszék egy kis, fából készült melegedőt is építtettek a saját költségükön, majd néhány héttel később, 1870. január 29-én ünnepélyesen megnyitották a városligeti pályát, a mai műjégpálya elődjét. Ilyen lelkes indulás után nem csoda, hogy első világbajnokunkat, Kronberger Lilit, és első Európa-bajnokunkat, Földváry Tibort is ennek a sportágnak köszönhetjük. A siker pedig újra és újra megtalálja a magyar korcsolyázókat a világversenyeken.
1,6 milliárd forintnyi beruházást szavazott meg tételesen a városi közgyűlés.