Hirdetés


A Néprajzi Múzeum utolsó tárlata ezer év cipőviseletét mutatja be
neprajz.hu

A Néprajzi Múzeum utolsó tárlata ezer év cipőviseletét mutatja be

MTI

2017.03.02. 13:45

A lábbelik kulturális sokszínűségét tekinti át hat kontinens szandáljain, saruin, getáin és mokaszinjain át a vasárnap nyíló Bocskor, csizma, paduka című kiállítás.

Ez a tárlat lesz az intézmény utolsó kiállítása a Kossuth téri épületben, amelyből rövidesen kiköltöznek - mondta el a csütörtöki sajtóvezetésen Kemecsi Lajos főigazgató. Mint hozzátette, Fülöp Hajnalka, Katona Edit, Kerezsi Ágnes és Sedlmayr Krisztina kurátorok nem iparművészeti kiállítást állítottak össze: a tárlat a mezítlábasságtól a szimbólumokon keresztül a viselettörténetig vizsgálja a lábbelik kultúrtörténetét, háromszáz darabon keresztül mutatva be a lábbelik formai és funkcionális sokszínűséget.

Kemecsi Lajos hangsúlyozta: a kiállítás már tükrözi a múzeum új épületében is követni kívánt rendezési elvet, amely szerint a magyar és a nemzetközi anyagot együtt, tematikus bontásban mutatják majd be. A belépőket a tárlat három névadó darabja: egy indiai ujjgombos paduka (fából készült szandál), egy montenegrói szőrös talpú bocskor és egy erdélyi magyar hímzett csizma fogadja.

kép: neprajz.hu

Az első terem a kurátorok elmondása szerint a mezítlábasság kultúrtörténetét vizsgálja, hiszen a kontinentális és melegebb éghajlatokon a lábbelinélküliség még a 20. században is mindennapos volt. Gazdag anyag tekinti át a hétköznapokon hordott lábbeliket, amelyek időben és térben közös vonása, hogy a díszítés helyett a funkcionalitás szempontjai domináltak, így a vagyoni különbségek ezeken kevésbé mutatkoztak meg, mint az ünnepi lábbeliken. Az északi példányok alapanyaga mindenhol a bőr és a prém, míg délen változatosabb anyagokat: kérget, fát, bőrt, szalmát, de újabban akár autógumit használnak.

 

A sokszínűség az ünnepi cipőkön mutatkozik meg legjobban

Az ünnepi lábbeli ellenben a reprezentáció fontos eszköze, gazdag szimbólumrendszerrel és rendkívül nagy lokális sokszínűséggel. A tunéziai berbereknél például a menyasszony a vőlegénytől ajándékba kapott fél pár cipő felpróbálásával fogadja el a házassági ajánlatot, a szibériai nők a „tisztátalanság” időszakaiban nem hordhattak gyöngyös lábbelit, az apró kínai lótuszcipők pedig a lábnyomorítás egykori szomorú hagyományáról tanúskodnak.

fotó: MTI

A lábbeli a nemzeti identitás fontos eleme is lehet - mint ezt jól mutatja többek között a holland fapapucs vagy a bojtos orrú görög bocskor -, de rituális szerepet is betölthet. Az egyébként mezítláb járó ausztrál bennszülöttek például a vérbosszúkhoz készítettek tollból, hajból és vérből különleges cipőt.

A kiállítás foglalkoztatójában számos lábbeli másolata is felpróbálható.

 

A vasárnap nyíló kiállítás után indul a nagy költözés

Kemecsi Lajos elmondta: a vasárnapi megnyitón – amely a Néprajzi Múzeum napjára esik – számos programmal, többek között épületsétákkal, tárlatvezetésekkel, a lábbelikhez kapcsolódó workshoppal, könyvbemutatókkal várják a közönséget. A programsort este Ferenczi György és a Rackajam koncertje zárja.

fotó: MTI

A kiállítás november 30-i zárása a közönség számára a búcsút is jelenti majd a Néprajzi Múzeum Kossuth téri épületétől: ekkortól a hatalmas gyűjtemény átköltöztetésének előkészítéséhez kellenek a kiállítóterek, hogy 2018-ban elkezdhessék átszállítani a műtárgyakat a Szabolcs utcai Országos Múzeumi Restaurációs és Raktárközpontba, majd kisebb részben az Ötvenhatosok terén világszínvonalon felépülő, új Néprajzi Múzeumba. A zárva tartás idejére a múzeum tizenegy, külföldi és magyarországi külső helyszíneken bemutatható kiállítással készül.

Galéria

kiállításnéprajzmúzeum