Alig több mint négy év múlva kizárólag közel nulla energiaigényű épületek épülhetnek Magyarországon. Napról napra időszerűbbek a kérdések: mit jelent, mekkora és mennyibe kerül a változás?
2021 januárjától minden építkezésnél a közel nulla energiaigényű (KNE) ház létrehozása lesz az elvárás. Magyarország a többi uniós tagállamhoz hasonlóan deklarálta, hogy csökkenti az energiafelhasználását, ennek felel meg az új szabályozás, ami fokozatosan lép életbe.
Négy lépésben jutunk a KNE-házakhoz
Első lépésben 2015-től az épületszerkezetek hőátbocsátására, és az egész ház hőveszteségére vonatkozó előírások szigorodta a közpénzekből finanszírozott (uniós vagy hazai) projektek esetén. A második lépcsőben 2018. január 1-jétől ezen követelményértékek már minden épületre kiterjednek.
A harmadik lépcsőben minden középületet közel nulla energiaigényű épületként kell megvalósítani, 2018 végétől, ezt lakóházakra pedig 2021 január 1-től terjesztik ki – áll a passzivhaz-magazin.hu egy korábbi cikkében.
Azoknak az épületeknek, amelyeknek az építésiengedély-kérelmét 2016. január 1. után nyújtották be, és amelyeket 2020. december 31. után vesznek használatba, szintén a Közel Nulla Energiaigény (KNE) követelménynek kell megfelelniük.
Mit jelent a közel nulla?
A közel nulla érték azt jelenti, hogy az épületet annyira kell energiatakarékossá alakítani, hogy az erre fordított költség az épület becsült élettartama alatt megtérüljön.
Követelmény az is, hogy a közel nulla energiaigényű épületeknél az éves energiaigény 25 százalékát megújuló energiaforrásból az épületen, illetve a telken belül kell előállítani.
Beszámolható az épület ablakain érkező szoláris nyereség is, így akár az ablakok délre tájolásával is teljesíthető a követelmény, de megújuló energiát hasznosító gépészeti berendezés alkalmazásával is. Szakértők szerint ezek a követelmények még mindig enyhék, így – felkészülve a későbbi esetleges szigorításokra – érdemes lehet az előírtnál 20 százalékkal szigorúbbra tervezni az épületeket.
Mennyivel drágíthat az átállás?
A költségek növekedésére eltérő becslések jelentek meg, az Óbuda Group mérnök-tanácsadó szerint 10 a KNE családi ház építési költsége 10 százalékkal lesz több, a piacesprofit.hu cikke viszont 20 százalékos költségnövekedésről ír.
Az Óbuda Group ugyanakkor azt is megállapította, hogy Németországban mindössze 5 százalékkal drágábbak ezek a házak a hagyományostól. A különbséget azzal magyarázza a cég, hogy Németországban elterjedt az energiatakarékos építés, és így olcsóbbak a hozzávaló anyagok és szerkezetek.
A Magyar Energiahatékonysági Intézet egy korábbi közleménye is támpontot adhat, eszerint az új szabályozás miatt a falaknak, nyílászáróknak, födémnek a ma érvényes szabványoknál mintegy 40 százalékkal energiatakarékosabbnak kell lenniük.
A nagyvállalatok rengeteget nyerhetnek
A cégek számára leghatékonyabb energetikai rendszereket nemcsak a törvényi kötelezettségek miatt érdemes használni.
Az Opel gyárában például mintegy 24 százalékos energiamegtakarítást ért el a Cothec Kft. projektje: a világításiáram-igény csökkent, a fűtés- és hőigény a hulladékhő hasznosításával optimalizálódott. A Keleti pályaudvar elavult, gazdaságtalan gőzös fűtési rendszerének korszerűsítése – kazánház, távvezeték-hálózat, hőközpontok, radiátoros rendszer – 80 százalékot meghaladó energiahordozó megtakarítást hozott. A Róna Office Center fűtéskorszerűsítése során 1027 gigajoule/év megtakarítást sikerült elérni, ami 47,55 százalékos csökkenés a korábbi időszakhoz képet.
A kötelező audit is talált tartalékokat
Magyarország az uniós irányelveknek megfelelve bevezette a kötelező energia auditot a nagyvállalatok körében. Ez márciusig 350 telephelyet érintett hazánkban, az erre kötelezett nagyvállalatok 700 javaslatot kaptak energetikai beruházásokra. Ezek többsége nem jelent túlzottan nagy átalakítást, a megtérülési ideje pedig rövid. Az öt éven belül megtérülő beruházások összértéke a 100 milliárd forintot is meghaladja – ami szintén jelzi, hogy a nagyobb cégeknél jelentős energetikai tartalékok rejlenek.
(fotó: mnnsz.hu)