A Dunakanyar minden második településére jut turisztikai fejlesztés

A kormány meghatározta a Dunakanyar kiemelt turisztikai térségbe tartozó településeket, valamint elfogadta a térségben megvalósítandó egyes fejlesztésekről szóló, a 2017-2030 közötti időszakra vonatkozó stratégiai fejlesztési programot - derül ki a Magyar Közlönyben pénteken közzétett kormányhatározatból.

A határozat szerint 70 település tartozik a Dunakanyar kiemelt turisztikai térséghez, ahol a következő években 35 fejlesztést terveznek 69,81 milliárd forint hazai forrásból származó támogatással.

Fejlesztik egyebek között:

• a Börzsöny kerékpárút-hálózatát (1,5 milliárd forint támogatással),
• bővítik a börzsönyi kisvasutak útvonalait (2,28 milliárd forintból),
• fejlesztik a dunai gyorshajózást (12,5 milliárd forintból),
• a dobogókői kirándulóközpontot (1,5 milliárd forintból) és sípályát (0,98 milliárd forintból),
• az esztergomi Szent István műemlékfürdőt (5 milliárd forintból),
• a komáromi Monostori erődöt (0,3 milliárd forintból)
• a nagymarosi Duna-part környezetét (1 milliárd forintból).

A kormány egyetért azzal is, hogy:

• a Pilisben egyházturisztikai fejlesztésként spirituális, elvonulási központ épüljön (3 milliárd forint),
• összekapcsolják Budapestet és Szentendrét a Bubi rendszerrel (1 milliárd forint),
• újjáépítsék a szentendrei Duna korzót (2,6 milliárd forint),
• fejlesszék a váci barokk belvárost (3 milliárd forint) és múzeumnegyedet (1 milliárd forint)
• a visegrádi Lepence strandfürdőt (2 milliárd forint).

A fejlesztések között szerepel továbbá autós panorámapontok kialakítása (0,5 milliárd forint), gasztronómiai és borturisztikai mesterközpont kialakítása (0,50 milliárd forint) és az e-mobilitás élénkítése, töltőállomások létesítése a térségben (1 milliárd forint).

A nemzeti fejlesztési miniszternek és a belügyminiszternek meg kell vizsgálnia az esetleges átfedéseket a térségben már megvalósult, illetve megvalósítani tervezett vízügyi beruházások által és a fejlesztési programmal érintett területek között.