Minden év júniusában találkoznak a meggy- és cseresznyetermelők a NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézet Érdi Kísérleti Állomásán.
A meggy- és cseresznyetermelésről tanácskoztak a szakemberek. E két gyümölcsnek igen nagy a termőterülete Magyarországon, ezért fontos a termesztése, megfelelő versenyképessége és a támogatások lehetősége is.
Minden év júniusában találkoznak a meggy- és cseresznyetermelők a NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézet Érdi Kísérleti Állomásán. A korábbi években is mindig zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel a kutatóintézet nagy tanácsterme, de idén már a pótszékek is kevésnek bizonyultak.
Az ugyancsak zsúfolt programot dr. Lakatos Tamás, a GYKI igazgatója nyitotta meg, és dr. Jenes Barnabás NAIK-főigazgató köszöntötte a jelenlévőket, majd dr. Feldman Zsolt helyettes államtitkár adott áttekintést a kertészeti támogatások rendszeréről.
Külön foglalkozott a minden évben kritikus hangokkal kísért meggy- és cseresznyetermesztéssel. Ennek a két gyümölcsnek van a második legnagyobb termőterülete az alma után hazánkban, ezért is megkülönböztetett figyelmet érdemel termesztése és versenyképességének erősítése a piacán.
Idén is megtelt a kuatóintézet nagy tanácsterme
A meggy és cseresznye termőterülete közel 20%-át képezi az összes gyümölcsterületnek, amelyről 2014-ben mintegy 100 ezer tonna termést takarítottak be. Az egységes területalapú támogatás mellett idén a fiatal gazdák támogatására fordítanak nagyobb figyelmet – mondta a helyettes államtitkár –, és megjelent a termeléshez kötött támogatások lehetősége is.
Megjegyezte, hogy a minisztérium 25 ezer pályázóval számolt, de 54 ezer pályázat érkezett be, ezért 2017-ig módosítani kell a kiíráscsomagot, amire csupán egyszer van lehetősége minden tagállamnak. Szólt a termelői együttműködésekről is, mert a várhatóan 2016 nyarán megjelenő termelői támogatások feltétele a termelői csoportok létrejötte.
Jelenleg a már támogatásra elismert csoportok közül 29 tész foglalkozik meggyel és cseresznyével. 2015-ben 23 492 tonna meggyet és 1070 tonna cseresznyét forgalmaztak 3865 milliárd forint értékben, és ennek alapján 171 millió forint támogatásra szereztek jogosultságot.
Dr. Apostol János fajtaismertetéséből a Kordia és Regina cseresznyékre hívta fel a termelők figyelmét, dr. Hrotkó Károly SzIE-tanszékvezető egyetemi tanár pedig az intenzív termesztéstechnológiák különböző gyakorlatát mutatta be nemzetközi tapasztalatok alapján, azt számos üzemi felvétellel illusztrálva.
Kelemen Péter, az Agro-Consulting Trade Kft. ügyvezetője a következőkben foglalta össze a termelők kihívásait:
• a lehetséges választható fajták száma 100-150;
• szükséges fajta egy teljes szezon lefedéséhez: 7-8 fajta, 5 naponta 1 fajta;
• minden cseresznyehétre legalább 10, de inkább 15-20 fajta jut;
• nem áll rendelkezésre független információ arra vonatkozólag, hogy melyik fajta mire képes;
• óriási szerepe lenne egy kísérleti állomásnak.
Csizmadia György, a FruitVeb alelnöke a meggytermesztés fajtamegújítására hívta fel a figyelmet. A 20-30 éves ültetvények helyett a „kis területen több fa” intenzív termesztéstechnológiák és az ezzel együtt járó fajtaváltás szükségességét hangsúlyozta a versenyképesség javításának érdekében.
Dr. Fail József, a SZIE Rovartani Tanszékének vezetője a cseresznye- és meggyültetvények cserebogárpajor kártétele elleni védekezés lehetőségeiről számolt be. Tekintettel a szűkös talajfertőtlenítő-választékra, a kémiavédelemmel jelenleg nem lehet számolni, ezért más védekezési stratégiákat kell kidolgozni, figyelemmel a sokféle cserebogárfaj életmódjára.
Egy igen érdekes kísérletről is beszámolt, nevezetesen a csemeték mellé ültetett burgonyák csalétekként történő alkalmazásáról, amikor is a pajorok a csemete gyökere helyett a burgonyagumókat választották táplálkozásukhoz.
Természetesen ez a „kármentő” akció a már betelepedett pajorok és a később előbújt imágók elpusztításával csupán a kártétel mérséklésére alkalmas – tette hozzá az előadó –, és nem helyettesíti a különböző védekezési eljárások alkalmazását.
Az előadások dr. Takács Ferenc előadásával (GYKI), a különböző meggyfajták tárolhatóságának ismertetésével és dr. Andor Domonkos (GYKI) gyümölcstermesztésben alkalmazható gépszemléjével zárult, majd az ígéretes fajtákkal és hibridekkel ismerkedhettek meg az érdeklődők.
Cseresznyefajtákat és -hibrideket kóstolnak a résztvevők
forrás: agroinform.com
Galéria
