Minden év júniusában találkoznak a meggy- és cseresznyetermelők a NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézet Érdi Kísérleti Állomásán.
A meggy- és cseresznyetermelésről tanácskoztak a szakemberek. E két gyümölcsnek igen nagy a termőterülete Magyarországon, ezért fontos a termesztése, megfelelő versenyképessége és a támogatások lehetősége is.
Minden év júniusában találkoznak a meggy- és cseresznyetermelők a NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézet Érdi Kísérleti Állomásán. A korábbi években is mindig zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel a kutatóintézet nagy tanácsterme, de idén már a pótszékek is kevésnek bizonyultak.
Az ugyancsak zsúfolt programot dr. Lakatos Tamás, a GYKI igazgatója nyitotta meg, és dr. Jenes Barnabás NAIK-főigazgató köszöntötte a jelenlévőket, majd dr. Feldman Zsolt helyettes államtitkár adott áttekintést a kertészeti támogatások rendszeréről.
Külön foglalkozott a minden évben kritikus hangokkal kísért meggy- és cseresznyetermesztéssel. Ennek a két gyümölcsnek van a második legnagyobb termőterülete az alma után hazánkban, ezért is megkülönböztetett figyelmet érdemel termesztése és versenyképességének erősítése a piacán.

Idén is megtelt a kuatóintézet nagy tanácsterme
A meggy és cseresznye termőterülete közel 20%-át képezi az összes gyümölcsterületnek, amelyről 2014-ben mintegy 100 ezer tonna termést takarítottak be. Az egységes területalapú támogatás mellett idén a fiatal gazdák támogatására fordítanak nagyobb figyelmet – mondta a helyettes államtitkár –, és megjelent a termeléshez kötött támogatások lehetősége is.
Megjegyezte, hogy a minisztérium 25 ezer pályázóval számolt, de 54 ezer pályázat érkezett be, ezért 2017-ig módosítani kell a kiíráscsomagot, amire csupán egyszer van lehetősége minden tagállamnak. Szólt a termelői együttműködésekről is, mert a várhatóan 2016 nyarán megjelenő termelői támogatások feltétele a termelői csoportok létrejötte.
Jelenleg a már támogatásra elismert csoportok közül 29 tész foglalkozik meggyel és cseresznyével. 2015-ben 23 492 tonna meggyet és 1070 tonna cseresznyét forgalmaztak 3865 milliárd forint értékben, és ennek alapján 171 millió forint támogatásra szereztek jogosultságot.
Dr. Apostol János fajtaismertetéséből a Kordia és Regina cseresznyékre hívta fel a termelők figyelmét, dr. Hrotkó Károly SzIE-tanszékvezető egyetemi tanár pedig az intenzív termesztéstechnológiák különböző gyakorlatát mutatta be nemzetközi tapasztalatok alapján, azt számos üzemi felvétellel illusztrálva.
Kelemen Péter, az Agro-Consulting Trade Kft. ügyvezetője a következőkben foglalta össze a termelők kihívásait:
• a lehetséges választható fajták száma 100-150;
• szükséges fajta egy teljes szezon lefedéséhez: 7-8 fajta, 5 naponta 1 fajta;
• minden cseresznyehétre legalább 10, de inkább 15-20 fajta jut;
• nem áll rendelkezésre független információ arra vonatkozólag, hogy melyik fajta mire képes;
• óriási szerepe lenne egy kísérleti állomásnak.
Csizmadia György, a FruitVeb alelnöke a meggytermesztés fajtamegújítására hívta fel a figyelmet. A 20-30 éves ültetvények helyett a „kis területen több fa” intenzív termesztéstechnológiák és az ezzel együtt járó fajtaváltás szükségességét hangsúlyozta a versenyképesség javításának érdekében.
Dr. Fail József, a SZIE Rovartani Tanszékének vezetője a cseresznye- és meggyültetvények cserebogárpajor kártétele elleni védekezés lehetőségeiről számolt be. Tekintettel a szűkös talajfertőtlenítő-választékra, a kémiavédelemmel jelenleg nem lehet számolni, ezért más védekezési stratégiákat kell kidolgozni, figyelemmel a sokféle cserebogárfaj életmódjára.
Egy igen érdekes kísérletről is beszámolt, nevezetesen a csemeték mellé ültetett burgonyák csalétekként történő alkalmazásáról, amikor is a pajorok a csemete gyökere helyett a burgonyagumókat választották táplálkozásukhoz.
Természetesen ez a „kármentő” akció a már betelepedett pajorok és a később előbújt imágók elpusztításával csupán a kártétel mérséklésére alkalmas – tette hozzá az előadó –, és nem helyettesíti a különböző védekezési eljárások alkalmazását.
Az előadások dr. Takács Ferenc előadásával (GYKI), a különböző meggyfajták tárolhatóságának ismertetésével és dr. Andor Domonkos (GYKI) gyümölcstermesztésben alkalmazható gépszemléjével zárult, majd az ígéretes fajtákkal és hibridekkel ismerkedhettek meg az érdeklődők.

Cseresznyefajtákat és -hibrideket kóstolnak a résztvevők
forrás: agroinform.com

Hogyan lesz egy induló vállalkozásból Magyarország vezető generálkivitelezője? Egy ilyen történet kívülről gyakran nagy projektek, látványos épületek és üzleti sikerek sorozatának tűnik. Belülről nézve azonban jóval inkább döntések, kudarcok, tanulási folyamatok és következetesen képviselt elvek alakítják.