Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnöke szerint sikerült megakadályozni, hogy ellopják a takarékszövetkezet vagyonát.
Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnöke szerint sikerült megakadályozni, hogy ellopják a takarékszövetkezet vagyonát.
Demján Sándor az OTSZ elnökségének elnöki fórumát követő sajtótájékoztatón csütörtökön, Budaörsön kijelentette, egy megtervezett bűnszövetkezet volt, ami a takarékszövetkezeti rendszer félelemben tartásán keresztül, "jogi csűrcsavarral élve", erkölcsileg nem elfogadható módon meggazdagodott meg.
Büszke arra, hogy nyílt levele hatására is sikerül megakadályozni, hogy egy "parazita csoport" szívja ki a takarékszövetkezet vagyonát, akár 70-80 milliárd forintot. Mint mondta, a lopás az lopás, és itt kisemberek kisemmizése folyt, mintegy 130 ezer kisrészvény-tulajdonos megdolgozott, felhalmozott jövedelmét és pénzét lopták el.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) aranykönyvében olvasható tájékoztatása alapján 2012-ben még 10 milliárd forintos vagyonnal (adózott eredménnyel) rendelkezett az akkori szövetkezeti szektor. Pár év alatt a 10 milliárd forintos eredmény 2 milliárd forint veszteségbe ment át, miközben a "profitcentrum", a Takarékbank eredménye 200 millióról 3,2 milliárd forintra nőtt.
Demján Sándor kitért Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott megbeszélésére is, amely során egyebek mellett tisztázták azt, hogy az integráció legfőbb célja a szövetkezeti és közösségi vagyon gyarapítása, és akkor eredményes, ha a szövetkezetek közvetlen részesedése nő a bankszektorban. Ez csökkent az utóbbi időszakban, de ezt majd kideríti a felügyeleti vizsgálat. Tájékoztatása szerint kitértek arra is, hogy független szakértőkkel tisztázzák majd ki, milyen eredménye volt az integrációnak 3 év alatt, hol sérültek az érdekek, "hol ment ki jövedelem", amelyért a döntéshozók felelnek majd. Lesznek majd személycserék, a miniszterelnök dönt majd erről. Kormánybiztost neveznek majd ki egyebek mellett a közösségi vagyon gyarapításának felügyeletére. Demján Sándor szerint a szövetkezeti törvény egy üzleti terv, amire törvényt szabtak, amelynek "szellemi atyja és mozgatója" Spéder Zoltán volt.
A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló, 2013-ban elfogadott törvény kimondta: a törvény "minden más magyar törvényt felülír", azaz a takarékszövetkezeti rendszer a bankfelügyelet és a versenyhivatal hatáskörén kívül esett. Mint mondta, olyan, mint egy "fekete lyuk", arról senki információt nem kaphat. Mint mondta, akkor 100 OTSZ-tag volt és volt 30 kontrollálatlan "kóbor" szövetkezet. Akik a rendszer "lenyúlására" szövetkeztek, összekeverték az OTSZ-t és a szövetségen kívüli szövetkezeteket. Mint mondta, az OTSZ működés, tőkefedezet szempontjából biztonságos szervezet volt, jobb volt a minősítése, mint az OTP-é. Az OTSZ tagszervezetei soha nem fordultak az Országos Betétbiztosítási Alaphoz (OBA), a kárrendezést saját alapjukból fedezték, ha valamelyik szövetkezet bajba jutott.
forrás: mti