„Ha a nemzetnek és a világnak építkezünk, több száz évre előre kell tervezni”

Kiemelt megtiszteltetésben részesült a Liget Budapest Projekt egyik leglátványosabb épülete, a Néprajzi Múzeum, melyet a világ legjobb középületének választottak a rangos International Property Awardson, ahol ráadásul a World’s Best Architecture különdíjat is megkapta. Az 115 ország 1700 épülete közül kiemelkedő alkotásról Ferencz Marcellel, a látványos projektet jegyző Napur iroda vezetőjével beszélgettünk. A projektben több jelentős hazai építőipari cég is szerepet vállal:

• a mélyépítési feladatokat már el is végezte a Market és a Bohn,
• a magasépítési feladatokat a ZÁÉ és a Magyar Építő fogja megvalósítani,
• a mérnöki feladatait pedig az Óbuda-Újlak Zrt. végzi el, a Liget Mérnök Konzorcium részeként.

Ferencz Marcel Ybl- és Pro Architectura-díjas építész lapunknak a díjazott építészeti tervezés folyamatról elmondta: a Városliget Zrt. komolyan vette, hogy a világ egyik legjobb kulturális központját hozza létre. „A Liget Budapest megaprojektjére legveretesebb műveiket hozták el a külföldiek és négy hazai építésziroda is” – mutatott rá.

 

 

„Ilyenkor az ember a lehető legjobb tudása szerint igyekszik megoldani a feladatot” – mondta el a nyertes pályaműt Détári Györggyel együtt jegyző Ferencz Marcel. Ugyanakkor kiemelte a Napur mérnökcsapatának kiemelkedő munkáját is.

 

 

Több generáció tudása

Az építész azt is hangsúlyozta, hogy az édesapja által lefektetett hagyományok nélkül nem lett volna lehetséges a siker. „Kellett az a szemlélet, az az építészeti tudástár, amit nem lehet egyik napról a másikra összegyűjteni – fejtette ki. „Ez egy olyan műhely, amit édesapám, Ferencz István alapított, engem pedig gyerekkoromtól nevelt a szakmára.”

Ferencz István mestere ugyanakkor Plesz Antal volt, aki még az ifjabbik Ferenczet is tanította. „Így három generáció tudásából és munkájából állnak össze azok a mély műhelytitkok és folyamatok, amiknek segítségével sikeres lehetett az iroda” – mondta el az építész.

 

 

A jövő generációknak tervezett épület

Ferencz Marcel szavaiból kiderült: szakmai múltjára támaszkodva a jövőnek tervezte a Néprajzi Múzeum épületét. „Hosszú távon, évszázadokra terveztem ezen a helyszínen. Mindig a léptéknek megfelelően kell gondolkoznia egy építésznek: egy ipari csarnoknál lehet ez 5 év, egy családi háznál 20 vagy 30,

de ha a nemzetnek és a világnak építkezünk, akkor több száz évre előre kell tervezni, annak az épületnek minimum tíz generációt kell kiszolgálnia.”

Hangsúlyozta még, hogy példát kell mutatni az utókornak és olyan épületeket kell tervezni és építeni, amelyekből ugyanúgy lehet majd tanulni, mint Hauszmann Alajos műveiből, vagy a Műegyetem épületeiből.

 

 

Kapu, amin keresztül ki lehet lépni a hétköznapokból

A jellegzetes, homorú, a földfelszín alól kiemelkedő Néprajzi Múzeumról Ferencz Marcel elmondta: a fölnyíló forma egyfajta „negatív kapuzat, mely egy mesterséges völgyet teremt.” Kifejtette: ennek a két oldalán állva az emberek olyan állapotba kerülnek, ami kiemeli őket a hétköznapi valóságból. „A múzeumlátogatás ünnepi élmény, ugyanúgy, mint a Ligetbe való belépés is” – mutatott rá.

 

 

Elmondta: akik ideérkeznek azok egy olyan középületen keresztül léphetnek be a Városligetbe, amelyre fel is mehetnek, ahonnan láthatják az egész terület sziluettjét. Eközben a mesterséges völgy oldalán minden magasságban be lehet majd lépni a múzeumi térbe. „Az ív, amit az épület leír, egy kör befejezetlen eleme, mely szintén a múzeum kapu szerepét erősíti” - tette hozzá.

 

 

Végezetül kifejtette: a tér történelmi szerepére is fontos hangsúlyt fektetni, hiszen itt található az ’56-os forradalom emlékműve is. „Ezt nem lehetett volna beépíteni, mindenképpen a kapu része kellett, hogy legyen.”

Szabó Ákos