A házasságkötések megugrása pozitív demográfiai fordulatot hozhat

Hazánk demográfiai helyzetérőől Kamarás Ferenc, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) statisztikai főtanácsadója adott terjedelmes interjút növekedés.hu-nak. Szavaiból kiderült, ha a kormány bevezetné a 3 gyermekes édesanyák számára az élethosszig tartó személyi jövedelemadó (SZJA) mentességet, az megközelítőleg 187,5 ezer édesanyát érintene.

Arra is kitért, hogy a kormányzati családtámogató intézkedések hatására a házasságkötések száma 27 százalékkal növekedett 2019 első 11 hónapjában az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest.

A házasságkötések növekvő száma jó eséllyel előrevetíti a születések számának az emelkedését is, miután a házasságban élők jellemzően minden életkorban több gyermeket vállalnak, mint a csupán élettársi viszonyban élők.

Fontos lenne előrébb hozni a házasodást

A házasságkötések történelmi mélypontja mellesleg 2010-ben volt, amikor mindössze 35,5 ezer házasság köttetett. Ennél kevesebb házasságot csak az első világháború idején kötöttek. Ha a kedvező ütem 2019 utolsó hónapjában is fennmaradt, akkor közel 30 éves csúcsra, vagyis 65 ezer fölé emelkedhet a házasságkötések száma.

Az első házasságkötés átlagos életkora a nőknél ugyanakkor 22 évről 30 évre emelkedett 1990 és 2018 között. Ráadásul végzettség szerint tovább differenciálódik a helyzet. Egy egyetemista végzettségű nő átlagosan csak 31 éves korában megy először férjhez. A férfiak ennél is később, átlagosan 33 éves korukban nősülnek meg először. Ahhoz, hogy több gyermek születhessen, rendkívül fontos lenne, hogy korábban házasodjanak a fiatalok.

A 10-es években nőtt, majd stagnált a magyarok termékenysége

A szakember a teljes termékenységi arányszámra is kitért (TTA), ami azt mutatja meg, hogy egy nő élete folyamán átlagosan mennyi gyermeknek ad életet. Ennek a mutatónak az értéke 2018-ban megközelítőleg 1,49 volt. A társadalom fenntartásához szükséges reprodukciós szint ellenben 2,1 gyermek lenne.

2011-ben történelmi mélypontra, 1,23 főre süllyedt a termékenységi ráta a születésszámok mélyrepülése mellett. Az ezt követő években szerencsére elkezdett normalizálódni a termékenységi arányszám, amely 2016-ra 21 százalékkal 1,49 gyermekre emelkedett, és az ezutáni két évben stagnált.

A törökök járnak legközelebb az egészséges termékenységhez

Megállapítható, hogy a termékenységi arányszámnak európai szinten is 2,1 főt kellene elérnie ahhoz, hogy ne fogyjon el a népesség. Jelenleg egy ország sem éri el ezt a szintet az Európai Unióban.

Leginkább Törökország közelíti meg a 2,1-es értéket, egy hajszállal elmaradva attól. Az EU-n belül pedig Franciaország büszkélkedhet a legmagasabb termékenységi arányszámmal, amely 1,9 fő körül alakul. Írország, Svédország, és Románia áll még viszonylag jól, esetükben 1,75 és 1,80 fő közötti ez az érték.

Nagyon fontos lenne, hogy Magyarországon legalább 1,8 körüli gyermekre  emelkedjen a termékenységi arányszám. Ez a érték még mindig nem biztosítja a reprodukciós szintet, de e nélkül a jelenlegi születésszámok viszonylag gyorsan tovább csökkenhetnek az elkövetkező tizenöt évben.

Több mint egymillióan élnek egyedül

Jelen pillanatban 2019. január elsejéig állnak rendelkezésre adatok, melyek szerint 2 millió 225 ezer szülőképes korú nő él Magyarországon. Definíció szerint a szülőképes korú nők életkora 15 és 49 év közé tehető.

A 2016-os adatok alapján 18 éves korig összesen 1 millió 727 ezer gyermek élt a szüleivel. A 19 és 25 év közötti korosztály esetében 528 ezer főre tehető ez az érték, amely a 26 és 30 éves korosztályban 226 ezer főre csökken. A 31 és 35 éves korú fiatalok közül pedig 131 ezren laknak még mindig a szüleikkel gyermekként.

Magyarországon nagyságrendileg 1 millió 757 ezer házaspár van, míg 483 ezren élettársi kapcsolatban élnek. Ezzel egyidejűleg 1 millió 217 ezerre tehető az egyszemélyes háztartások száma.