Az állami szféra munkaerőállományának átképzése lehetne a hazai munkaerőhiány enyhítésének egyik eszköze a következő években – derült ki Csepreghy Nándor előadásából.
A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára csütörtökön a Budapest Economic Forumon tartott előadást. A portfolio.hu által rendezett esemény nyitóelőadásán az Csepreghy Nándor elmondta, idén eddig összesen 1054 milliárd forint európai uniós támogatást fizetett ki a kormány a régi és az új EU-s ciklus kötelezettségvállalásai alapján. Az idei negyedik negyedévre duplázódást vár a kabinet, és így teljesül majd az idénre tervezett 2048 milliárd forintos kifizetés. Beszédéből kiderült, a kifizetések a terv szerint haladnak, miután a harmadik negyedév végéig 971 milliárd forintot kellett átutalnia a kabinetnek.
Arról is beszélt, hogy a magyar gazdaság teljesítménye, növekedése jelentősen kapcsolódik az uniós forrásokhoz, és míg az előző ciklusban a pénzfelhasználás maximalizálására törekedett a kormány, addig a 2014-2020-as időszakban a hatékony felhasználásra, a hatékony kihelyezésre helyezte a hangsúlyt.
Az államtitkár rámutatott: a visegrádi országok között Magyarország jól áll a 2014-2020-as uniós források pályázati meghirdetésével és a határozatokkal is, míg Magyarország a 7 éves keret 71 százalékát már meghirdette, addig a második helyen álló cseheknél 54,7 százalék ez az arány. Magyarország a 7 éves keretnek már a 34 százalékát odaítélte, itt Szlovákia áll a második helyen 13,1 százalékos aránnyal az augusztus végi adatok alapján.
A politikus egy a portfólió.hu-n szerdán megjelent cikkre visszautalva hangsúlyozta: Magyarország várhatóan nem ront eddigi uniós 2-es besorolásán a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) nyári uniós auditjának eredménye miatt, de egy vita esetében sem lenne veszélyben a költségvetés, mivel a hiány mértékét a tagállamok követeléseivel csökkenteni kell.
Az államtitkár kiemelte: a portfolio.hu-n leírtakkal szemben az átvilágítás során kizárólag a GINOP irányítási és ellenőrzési kontrollrendszerét vizsgálták az auditorok, nem a hazai fejlesztéspolitikai intézményrendszert. Így a program-specifikus vizsgálat alapján készülő jelentés nem átfogó elemzés lesz. Elmondása szerint az EU-ban 4 besorolási fokozat létezik az uniós gyakorlatban, a legjobb az 1-es, - amelyet szinte képtelenség elérnie az országoknak -, Magyarország általában 2-es fokozatot szokott kapni, ami azt jelenti, hogy a rendszer működik, csupán kisebb javítások szükségesek. A harmadik fokozat a rendszer súlyos hiányosságait, a 4-es pedig a működésképtelenséget jelenti.
A magyar gazdaság helyzetéről elmondta, a 2010-es kormányváltáskor 3,73 millió ember dolgozott Magyarországon, most közel közel 4,4 millióan dolgoznak, vagyis időarányosan jól áll a kormány azon vállallása, hogy 10 év alatt 1 millió új munkahelyet létesít.
A politikus ugyanakkor kitért a magyarországi szakképzett munkaerő hiányára is. A problémára szerinte részben megoldás lehet, hogy a következő években az állami szférában több tízezres, akár százezres létszámleépítés várható, ezeket a korábbi állami alkalmazottakat átképzés után a versenyszférában lehetne alkalmazni.
Csepreghy Nándor arra is kitért, idén eddig 4746 állami alkalmazott kezdte meg a regisztrációt az állami projektértékelői rendszerben, 2116 emberrel kötött már szerződést a Miniszterelnökség, ennyi szakértőt regisztráltak, és 3912 projekt értékelése kezdődött meg.