Így fejlesztené tovább Magyarországot az építőipar

Idén Győrben rendezték meg az Építőipari Vállalkozók Országos Szövetségének (ÉVOSZ) éves ágazati találkozóját, az Építőipari Konferenciát, Borkai Zsolt polgármester és Földesi Péter, a Széchenyi István Egyetem rektorának fővédnökségével. Az eseményen az országos és a fővárosi ipari kamarák, valamint a jegybank is képviseltették magukat vezetői szinten.

A több mint 200 hallgató előtt Koji László, a szervező egyesület elnöke kifejtette: az építőipar helyzetének értékelése a találkozó fő célja, majd kiemelte: az is roppant fontos, hogy az állam hogyan gondolkozik a szakma helyzetéről. Jelezte, hogy az ÉVOSZ értékelése szerint a kormány jelentős figyelemmel vizsgálja a csoport az 5 százalékos kedvezményes lakásáfa megszűnése utáni időkre javasolt kompenzációs csomagját, mellyel ez a szektor megőrizhetné lendületét.

 

 

Nyolcmilliárd forintnyi támogatást ad az állam az építőiparnak

A kormány részéről felszólaló György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára kijelentette:

a kormány megduplázza az építőipari beruházások támogatását,

így újabb nyolcmilliárd forinttal nő meg az építőipari vállalkozások kapacitásnövelő és hatékonyságjavító beruházásainak támogatását szolgáló alap. A szakpolitikus hangsúlyozta a teljesítménynövelés fontosságát és a digitalizáció szerepét. Elmondta: elővetítése szerint 2017 és 2022 között összesen 20 ezer milliárd forintra lesz tehető az építésgazdaság rendelésállománya, majd ezzel szembeállította, hogy miután tavaly és az idei évben is 30-30 százalékkal növekedett az iparág teljesítménye, a vizsgált években várhatóan 15-16 ezer milliárd forintnyi megrendelés teljesítésére lesz kapacitás.

 

"Mivel az említett időszakban a megbízások közel háromnegyedét, mintegy 15 ezer milliárdnyi forint értékkel az állam generálja, az építőipari kapacitások szűk keresztmetszetét látva

a következő években szeretnénk kisimítani a megrendelések növekedési ütemét"

- fogalmazott az államtitkár.

 

Növelni kell az egy főre jutó termelési értéket

Az építőipar képviselői közül felszólalt az ÉVOSZ konferenciáját a Szécheni István Egyetemmel együtt támogató West Hungária Bau-csoport stratégiai igazgatója, Peterka Attila is a magasépítők szemszögeit ismertetve.

 

 

A vezető elmondta: míg Németországban az építőiparban az egy főre jutó termelési érték 129 100 euró, addig hazánkban ez csupán 22 500 euróra rúg, ezen javítani kell. Ebben a hatékonyabb projektszervezés, a duális képzés megreformálása, az innováció (robotizáció, mesterséges intelligencia, mobil applikációk, BIM), a digitalizáció előlendítése és a korszerűtlen eszközállomány fejlesztése segíthet - fejtette ki.

Az építőiparban a digitális életkorunk embrionális

- hangsúlyozta Peterka Attila.

 

Az útépítésben fontos az előrelátás

A hazai mélyépítők képviseletében Hegyi Zoltán, a Swietelsky Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója tartott beszédet. Többek között hangsúlyozta, hogy nagyon sok az olyan kisebb út, melyeknek mintegy fele az állami Magyar Közút Nzrt. adatai szerint nincs jó állapotban. Ezek felújítása jó feladat az ágazat számára, így fontos ennek folyamatait kidolgozni, illetve a szektorban domináns állami megbízóval egyeztetni a források kérdésében is – derült ki szavaiból.

 

A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) beruházásairól kiemelte: ezek és közülük különösen

az autópálya- és gyorsforgalmi úthálózat fontos a külföldi befektetők hazai beruházásainak elnyeréséhez és megtartásához.

 

 

Rámutatott: az elmúlt években nagyságrendi változás történt ennek a hálózatnak a fejlesztésében, az uniós forrásoknak is köszönhetően. Ezek a támogatások robbanásszerű növekedést jelentettek az autópályaépítésekben – tette hozzá, majd kifejtette: a 2020-ig bezáruló ciklusban újra egyre jobban növekednek a kormányzati források. Ezt követően azt hangsúlyozta: fontos, hogy kiszámítható legyen az útépítések rendszere, mind a főutak építkezésében, mind pedig a mellékutak felújításában, ugyanis így lehet előrelátható vállalkozási növekedést tervezni.

A Swietelsky vállalati vezetője kiemelete a média szerepét a munkaerőhelyzet megoldásában:

 

"ha - mint ahogy ez gyakran előfordul - jellemzően negatív fényben tüntetik fel az építőipari szakmát, akkor az elriasztja tőle a jövő munkavállalóit."

 

A beruházók, a kivitelezők és a tervezők együttmködése sok megtakarítást eredményezhet

Ezt követően Babay László, az Épszerk-Pannónia Kft. vezetője elemezte a szerkezetépítés helyzetét, majd Kálmán Péter, az Óbuda Group vezérigazgatója fejtette ki a tervezés, a mérnöki szolgáltatások és projektmenedzsment területén felmerülő kérdésekről az ágazat véleményét. Elmondta, örül hogy a kivitelezők is látják, hogy együtt lehet a tervezőkkel sikeres projekteket végrehajtani.

"Csak egy győztes csapat van, ezt nem lehet külön végezni!"

- hangsúlyozta. A vezérigazgató bemutatta a harminc éves Óbuda Groupot, mely magasépítési tervezésben és projektlebonyolításban számos nagy feladatot tudhat maga mögött, illetve jelenleg is az ország legjelentősebb beruházásain dolgozik kivitelező partnereivel. „Ezeken a projekteken keresztül látjuk, hogy mik a nemzetközi trendek és a lényeges pontok Magyarországon is” - mondta el, majd hozzátette: a digitalizációval és a technológiai fejlettség növelésével akkor lehet kevesebb fizikai munkaerőt igénybe venni, ha több jól képzett tervezőmérnök van az ágazatban.

 

 

Rámutatott arra is, hogy

maximális lendületben van az iparág: mint ahogy a kivitelezés, úgy a tervezői és mérnöki szakma is gyönyörű projektekben vehet részt.

Ennek a kihívásai miatt a terhelés óriási, így pedig inkább a rövidtávra, és kevésbé a hosszútávra koncentrálnak a szakmában, ezt meg kellene fordítani – derült ki szavaiból. Kálmán Péter szintén jelezte a kiszámíthatóság jelentőségét: minél később kell változtatni egy fejlesztésen, az annál többe kerül. Az előkészítésre sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani és a beruházást meg kell tervezni. Tudatosan kell kezelni a projekteket, így a szükséges vizsgálatokat el lehet végezni és a költségalternatívákat megismerni, ennek ismeretében pedig  a kivitelezőnek kevesebb kockázata lesz - összegezte.

 

Kompetitív bérekkel lehet hazahozni a mérnököket

Jelezte még, hogy

a fellendülés miatt a válság idején külföldre ment szakemberek közül többen már visszatérnek, azonban ennek a folyamatnak a támogatásához magasabb béreket is kell nekik fizetni.

Kiemelte a BIM-szoftverek és a mobilapplikációk használatát is – visszautalva az innováció fontosságára és arra, hogy itt a beruházóknak is fejleszteniük kell kell a tudatos magatartásukon.

 

A konferencia ezt követően záróbeszéddel, majd munkaebéddel és a délutánba nyúló kötetlen szakmai egyeztetéssel ért véget, illetve a részvevők közösen körbejárták az új győri Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ épületeit is.