Budapesti, felvidéki, délvidéki és erdélyi résztvevőkkel rendeznek mesecsatát az állandó rögtönzést igénylő műfajban.
December 1-jén az élőszavas mesemondás népszerűsítésére konferenciát rendeznek a Hagyományok Házában.
Ez a fajta mesemondás azt jelenti, hogy a mesemondó nem egy kötött szöveget ad elő, hanem miközben a történet forog a fejében, azt az ötletei, korábbi tapasztalatai alapján kiszínezi, megváltoztatja.
Fontos jellemzője még a műfajnak, hogy a mesélő folyamatos interakcióban van a közösséggel, ami improvizációra ad lehetőséget.
Szabad Boglárka, a Hagyományok Háza népmese-szakelőadója elmondta, hogy tevékenységük során a mesék gyűjtésétől a rendezvényszervezéséig minden olyan programot összefognak, amely az élőszavas mesemondással függ össze. Ezt a műfajt népszerűsítik különféle programjaikkal, többek közt a megrendezésre kerülő mesekonferenciával.
A Hagyományok Háza néprajzkutatója szerint a hagyományos paraszti kultúrában nem volt jellemző, hogy gyermekek mesét mondanak. A 19. században kezdődött az a folyamat, amelynek során a népmese bekerült a könyvkultúrába és utána szépen lassan a "gyermekvilágba süllyedt". Ennek eredményeképpen manapság már a gyerekek kiállnak és meséket mondanak a versenyeken.
A konferencia vendégei Budapestről, a Vajdaságból, Felvidékről és Erdélyből érkeznek, hogy megosszák a versenyekkel kapcsolatos tapasztalataikat. A vendégek mesemondással is készülnek, a napot pedig mesecsata zárja.
Hogyan lesz egy induló vállalkozásból Magyarország vezető generálkivitelezője? Egy ilyen történet kívülről gyakran nagy projektek, látványos épületek és üzleti sikerek sorozatának tűnik. Belülről nézve azonban jóval inkább döntések, kudarcok, tanulási folyamatok és következetesen képviselt elvek alakítják.