Budapesti, felvidéki, délvidéki és erdélyi résztvevőkkel rendeznek mesecsatát az állandó rögtönzést igénylő műfajban.
December 1-jén az élőszavas mesemondás népszerűsítésére konferenciát rendeznek a Hagyományok Házában.
Ez a fajta mesemondás azt jelenti, hogy a mesemondó nem egy kötött szöveget ad elő, hanem miközben a történet forog a fejében, azt az ötletei, korábbi tapasztalatai alapján kiszínezi, megváltoztatja.
Fontos jellemzője még a műfajnak, hogy a mesélő folyamatos interakcióban van a közösséggel, ami improvizációra ad lehetőséget.
Szabad Boglárka, a Hagyományok Háza népmese-szakelőadója elmondta, hogy tevékenységük során a mesék gyűjtésétől a rendezvényszervezéséig minden olyan programot összefognak, amely az élőszavas mesemondással függ össze. Ezt a műfajt népszerűsítik különféle programjaikkal, többek közt a megrendezésre kerülő mesekonferenciával.
A Hagyományok Háza néprajzkutatója szerint a hagyományos paraszti kultúrában nem volt jellemző, hogy gyermekek mesét mondanak. A 19. században kezdődött az a folyamat, amelynek során a népmese bekerült a könyvkultúrába és utána szépen lassan a "gyermekvilágba süllyedt". Ennek eredményeképpen manapság már a gyerekek kiállnak és meséket mondanak a versenyeken.
A konferencia vendégei Budapestről, a Vajdaságból, Felvidékről és Erdélyből érkeznek, hogy megosszák a versenyekkel kapcsolatos tapasztalataikat. A vendégek mesemondással is készülnek, a napot pedig mesecsata zárja.
1,6 milliárd forintnyi beruházást szavazott meg tételesen a városi közgyűlés.