A fővárosban ünnepelte jubileumát egy régiókat összekötő ágazat

Magyarország elmúlt közel egy évszázadát jelentősen meghatározó tevékenységét, a haza különböző területeit összekapcsoló hidak – és még számos más hatalmas projekt építkezését – ünnepelte a Híd-csoport csütörtök est gáláján. Az A-Híd Zrt.-t és a Hídépítő Zrt. -t is magába foglaló, hazai tulajdonú cégcsoport nagyszabású gálaestjének házigazdái Novodomszky Éva és Gundel Takács Gábor voltak, a vendégeket köszöntve pedig felszólalt Sal László, az A-Híd Zrt. vezérigazgatója, valamint és Mósóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár is.

 

 

Az A-Híd több jelentős munkán dolgozik jelenleg is: az új komáromi híd építkezésén vállaltak jelentős szerepet, az M44 nemrég átadott több mint 60 kilométer hosszú szakasza szintén  több helyszínen a munkájukat dicséri, van ahol fővállalkozóként, de alvállalkozóként egy új Körös-hidat is megépítettek a szakaszon. Felújították a nagymúltú kiskörei Tisza-hidat, de nem csak a hídépítésben jeleskednek: vasútvonalakat, irodaházakat és vízgazdálkodási munkákat is végeznek, legyen szó sólyatérről, vagy ivóvízprojektekről.

 

Nem csupán vállalat, hanem család is

A gála elején levetített jubileumi kisfilm a jelentős műtárgyak és beruházások mellett hangsúlyozta: az A-Híd nem csupán egy vállalat, hanem egy család is. A kollegialitást bemutató spotban több munkatárs is beszámolt több évtizedes múltjáról a vállalatnál.

 

 

Emellett visszautaltak arra is, hogy a Hídépítő története közvetetten nem 70, hanem több mint 100 évre nyúlik vissza, Zsigmondy Vilmos mélyfúró és Zsigmondy Béla építési vállalkozó tevékenységéig. Rámutattak: a két vállalkozóhoz köthető innováció a mai napig jellemezi a cégcsoportot, mely Zsigmondy Részvénytársaság, a Duna Hidak munkaközössége, majd az 1948-as államosítás után Hídépítő néven működött tovább.

Ennek a vállalatnak a jogutódja a Híd-csoport, melynek a 2000-es éveit már aranykorként említik a cégnél: ekkor három hatalmas hídberuházást kiviteleztek egyszerre: a Megyeri hidat, a Kőröshegyi völgyhidat és a dunaújvárosi hidat. Ilyen mértékű projekt korábban évtizedenként egy volt csak az ország történetében.

 

 

Tisztelgés a múlt előtt

Az eseményen felszólaló Sal László, az A-Híd vezérigazgatója beszédje kezdetén kitért Apáthy Endre volt vezérigazgató, jelenlegi tulajdonos fontos szerepére is a vállalat jelenének és jövőjének megteremtésében. Elmondta: az ünneplés emlékezéssel és tisztelgéssel is jár a múlt előtt.

 

 

A vezető személyes kötődéséről is beszélt a hídépítéshez: elmondta, hogyan tette tragikusan röviddé szintén mérnök nagyapja életét a II. világháborús budapesti bombázás. „Akkoriban fővárosunk romokban hevert, a Duna-hidak felrobbantva feküdtek a folyóban.” Mint visszaemlékezett, ekkor nem csupán az nagyanyjának és három gyermekének (köztük Sal László édesanyjának is), hanem százezreknek kellett csónakban, életveszélyben átkelnie a folyón. „Ebben a kilátástalan helyzetben kezdődött meg a Duna hidak újjáépítése – a Hídépítő pedig nem sokkal ezután született.”  A cég közvetlen története a lerombolt hidak újjáépítésével kezdődött – derült ki szavaiból.

 

Több száz hidat építettek

 

 

Elmondta: több száz híd felépítése és felújítása kötődik a vállalat nevéhez Magyarország összes jelentősebb folyóján, vízfolyásán, vasutak és autópályák fölött.

A cégcsoport által az elmúlt hét évtizedben felépített hidak területe több mint 300 futballpálya méretével ér fel.

 

A cég más érdekes feladatai között emelte ki többek között a Szántódi és Tihanyi rév létesítményeit, a lerombolt mostari Öreg híd köveinek kiemelését, a Lehel téri piac felépítését, az Óbuda-Esztergom vasútvonal átépítését, a fővárosi 1-es villamos meghosszabbítását és átvezetését a Rákóczi-hídon, de szóba kerültek a vizes vébé kapcsán vébé kapcsán végzett munkák és a cég által a nemrég átadott Puskás Arénában elvégzett feladatok is.

 

Rekordokban gazdag évtizedekről esett szó

A vállalat rekordjaira térve Magyarország

• leghosszabb hídját, a Kőröshegyi völgyhidat;
• leghosszabb folyami hídját, a Megyeri hidat;
• leghosszabb vasúti hídját, a Nagyrákosi völgyhidat

is említette más nagyszabású projektekkel együtt.  Ennek megfelelően a vállalat 50 különböző építőipari díjat vehetett át az elmúlt hét évtizedben és több mint 30 szabadalom köthető a Hídépítő szakembereinek nevéhez.

 

 

A cégcsoport mozgalmas történelmére emlékezve emlékeztetett, hogy az első fél évszázadról kiadott könyv után most elkészült az Ívek és évek című kiadvány is, mely az elmúlt két évtizedet mutatja be. (A könyvből a gála résztvevői kaptak egy-egy példányt.)

 

Három generáció munkája van közvetlenül benne

Sal László végül köszönetet mondott a Híd-csoport minden partnerének, alkalmazottjának, a támogatott sportolóknak és számos iparági szereplőnek is, illetve visszaemlékezett a világháború előtti Zsigmondy cég kiemelkedő munkájára is.

 

„Lassan a harmadik generáció építi a céget. A Hídépítő erejét is azok a kitartó kollégák és a jelen levő partnerek adják, akik nap mint nap, hosszú évtizedek óta, együtt valósítják meg, a két könyvben bemutatott hidakat, építményeket és műtárgyakat.” – foglalta össze a vezérigazgató, majd további, jó egészséget és hosszú, sikeres éveket kívánt a cégnek.

Végül keretbe foglalta beszédjét, elmondva: „Mára Budapest talán a világ egyik legszebb városa a Duna-hidakkal, és mi lehetünk nagyapám álmainak megvalósítói. Azt hiszem hogy Ő  most nagyon boldog lenne, ha látná a Hídépítő és a magyar építő szakma ma esti ünnepét.”

 

Az állam is értékeli a Hídépítő munkáját

A rendezvény vendégeként dr. Mosóczi László államtitkár is felszólalt. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős szakpolitikusa beszéde kezdetén kifejtette: az ágazat számára külön öröm, hogy az ünnepséget az újjáépített Erzsébet híd megnyitásának 55 évfordulóján tartották meg.

 

„A hidak a mérnöki munka gyöngyszemei, a közlekedési hálózat királynői” – mondta el az államtitkár, majd hozzátette: szépségükkel együtt a hidak gazdasági és kohéziós hatása is roppant fontos, mivel, kiemelt szerepet játszanak az általuk összekapcsolt térségek életében. Hozzátette: így Magyarország és a kormány is kiemelt figyelmet fordít az ágazatra.

Felidézte azt az állami beruházássorozatot, melynek keretében 2022-ig 5000 milliárd forintot fordítanak közúti és vasúti fejlesztésekre – beszédéből pedig kiderült: ennek természetes részei a hídépítések is.

 

A magyar infrastruktúra nem fejlődhetne az A-Hídhoz hasonló cégek nélkül

 

 

Kifejtette: „a kormány infrastruktúrafejlesztési elképzelései nem valósulhatnának meg magas szinten képzett munkaerővel rendelkező kivitelező vállalatok nélkül, melyek szaktudásukkal és elhivatottságukkal hozzájárulnak a magyar gazdaság teljesítményképességének növeléséhez. Ilyen az A-Híd Zrt. is, mely teljes mértékben magyar tulajdonú cégként járul hozzá a mindennapi életet megkönnyítő műtárgyak alkotásával a hazai infrastruktúra fejlesztéséhez.”

Elmondta még:

a Híd-csoport meghatározó szereplője a hazai hídépítési, útépítési, vasútépítési, szennyvízkezelési, illetve környezetvédelmi projekteknek is.

Rámutatott: a közeljövőben lesznek olyan hidak, amikor egyszerre négy Duna- ás Tisza-híd is épül. „Fényes jövő áll a hídépítő szakma és az A-Híd előtt is.”

 

Méltán büszkék a teljesítményükre

A vállalat hetvenedik születésnapja alkalmából végezetül az államtitkár azt kívánta a A-Hídnak, hogy neve a jövőben is egyet jelentsen a minőséggel, a megbízhatósággal és a szakértelemmel. „A cég méltán büszke a munkájára és annak eredményeire” – zárta beszédjét.

A felszólalásokat követően a Varidance lépett fel a Harangozó-díjas Vári Bertalan vezetésével. A rendezvény végül éjjel 11 órakor zárult többek között gálavacsora, illetve bor- és pálinkakostoló, valamint órabemutató után.