A Budavári Sikló Európában a második volt a franciaországi lyoni után.
Százötven évvel ezelőtt, 1870. március 2-án indult el a Budavári Sikló, korábbi nevén Budai Hegypálya, az alkalomból emléktáblát avattak az sikló Clark Ádám téri alsó állomásán.
Dorosz Dávid főpolgármester-helyettes az ünnepségen arról beszélt, hogy a Budavári Sikló is egy olyan időszakban született, amely a város kiemelkedő fejlődéssel és haladással teli korszaka volt. A budapestiek számára mindig példaként szolgálhat a százötven évvel ezelőtti kor, amikor a fővárosiaknak a kontinensen az elsők között hozták el a legmagasabb színvonalú technikát - mondta.
Dorosz Dávid kijelentette: a jelenlegi városvezetők számára is példamutató az a technikai innováció, bátorság és az életminőséget, közlekedést javító elköteleződés, amelyet az akkoriak képviseltek.
Bolla Tibor, a BKV Zrt. vezérigazgatója felidézte: gróf Széchenyi István fia, Széchenyi Ödön kezdeményezte, hogy építsék meg a siklót. Kezdetekben még közösségi közlekedési célt szolgált és gőzhajtással működött. A Budavári Sikló 1944-ben bombatalálat érte, és akkor bontásra is ítélték. A BKV 1986-ra - korhűen - építette újjá a siklót, amely villamoshajtást kapott. Ma már turistalátványosságként működik, de azért közösségi közlekedési szerepet is betölt - közölte.
A Budavári Sikló Európában a második volt a franciaországi lyoni után. A budapesti különlegessége, hogy három kocsi egymás felett helyezkedik el, és így háromszor nyolc, azaz huszonnégy utast tud egyszerre szállítani.