Korszakváltás a Néprajzi Múzeum életében: bemutatták az új arculattervet

Ahogyan arról korábban már többször is beszámoltunk, a Liget Budapest Projekt keretében, a Magyar Építő Zrt. és a ZÁÉV Zrt. közös munkájával valósul meg a Néprajzi Múzeum új létesítménye, amely a több mint százéves története során először költözhet a gyűjtemény saját igényei szerint kialakított otthonba. Ehhez a változáshoz kapcsolódva újult meg az intézmény arculata is – derült ki az új megjelenés kapcsán megtartott keddi sajtóbemutatón. Legutóbb arról írunk, hogy

az épület homlokzata látványos új külsőt kapott, mindemellett több különleges építészeti megoldást is alkalmaznak a szakemberek.

A régi, Kossuth téri épülethez képest több mint háromszor nagyobb kiállítótér áll majd rendelkezésre a páratlanul gazdag gyűjtemény bemutatására. Az állandó tárlatoknak egy 4.200 négyzetméteres, az időszakiknak pedig 2.300 négyzetméteres teret alakítanak ki.

 

Kiválasztották az új arculat tervezőit

Budapest szívében, a Városliget mellett fog újra megnyílni 2022 tavaszán a Néprajzi Múzeum, amelynek a kedden bemutatott friss arculata a megújulást és a jelenkorral való szimbiózist tükrözi.

A sajtóbemutatón Kemecsi Lajos főigazgató elmondta, a múzeumok világában is teljesen természetes, hogy brandet építenek. Hangsúlyozta, erre számtalan nemzetközi és magyarországi példa akad, különösen akkor, amikor olyan léptékű korszakváltás jön el egy intézmény életében, mint ami a Néprajzi Múzeumnál várható.

A főigazgató közölte, az arculatra nyilvános pályázatot írtak ki, ez azonban a több tucatnyi beérkezett pályamunka ellenére eredménytelenül zárult. Ám a pályázaton több olyan tervező került a látótérbe, akikkel a vezetőség szívesen együttműködött volna, ezért végül

• a DE_FORM Stúdióból Demeczky Nórát és Dér Enikőt,
• az Explicit Stúdióból pedig Kátay Hunor, Kovács Szilárd és Németh Sebestyén tervezőket kérték fel közös gondolkodásra.

 

Minden kultúrára utal az új alaparculat

Demeczky Nóra és Kátay Hunor beszámoltak a projekt célkitűzéseiről is és elmondták,

a tervezőcsapatnak egy olyan, egységes vizuális rendszer kidolgozása volt a célja, amely lehetőleg minden kultúrára egyszerre utal.

Elmondásuk szerint a Néprajzi Múzeum új alaparculata fekete-fehérben, illetve a piros színnel kiegészítve is használható. A különböző kommunikációs felületeken már egy összetettebb, a néprajz színvilágához köthető skála áll rendelkezésre a minél változatosabb, és figyelemfelkeltőbb tartalmak létrehozásához.

Az embléma mintázatából kiemelhető négy alapelemből egy egyszerűen variálható mintakészlet hozható létre, amely a különböző arculati és kommunikációs felületeken biztosítja az intézmény vizuális identitásának felismerhetőségét - hangsúlyozták a tervezők.
 

A legkorszerűbb kiállítástechnikai megoldásokat is lehetővé teszi az új épület

Kemecsi Lajos a tervezők munkáját méltatva kiemelte: fantasztikus új arculattal gazdagodott a Néprajzi Múzeum. A főigazgató szólt az új főépületről is, amely 2022 tavaszán már kiállításokkal nyílik meg. Mint hangsúlyozta, a Városliget mellett készülő főépület tömegének kétharmada a föld alatt található;

az íves tetőn megvalósuló zöldtető a park részeként, az intézmény pedig valódi találkozási helyként fog működni.

Az épület mintegy 7000 négyzetméternyi, a legkorszerűbb kiállítástechnikai megoldásokat is lehetővé tevő időszaki és állandó kiállítási térrel rendelkezik, a belépőjegy nélkül is látogatható fogadócsarnokban pedig egy 2x40 méteres, több mint 3000 műtárgyat bemutató kerámiatér is helyet kap. A Néprajzi Múzeum új otthonában több mint 1000 négyzetméteren

egy ifjúsági múzeumot is kialakítanak, de lesz benne többek között konferencia- és rendezvénytér, kutatóterek, irodák, könyvtár, látogatóközpont, étterem, kávézó, térszint alatt pedig moziterem, raktárak, archívumok is

- fejtette ki Kemecsi Lajos.