A Magyar Építő által kivitelezett Magyar Zene Háza az első kulturális intézmény, amelyet Fujimoto Sou Japánon kívül tervezett. Az épület az épített és a természeti környezet közötti határok feloldását célzó szemléletet tükrözi.
„Tökéletesen megvalósította a tervezői víziókat a Liget Budapest projekt keretében idén átadott Magyar Zene Háza” - mondta el az épület tervezője, Fujimoto Sou a Magyar Építő Zrt. generálkivitelezésével elkészült épület szeptember 13-i bejárásán.
A japán sztárépítész a világjárvány miatt kedden látta először élőben a Magyar Zene Házát, ami után egy sajtótájékoztató keretében úgy fogalmazott, az épület fantasztikus lett.
"Mikor az előtető alatt sétáltam, olyan érzésem volt, mintha lebegne, rajta keresztül pedig lenyűgöző aranyfényt kapott a ház" - számolt be élményeiről Fujimoto Sou.
Hozzátette, fő célja az volt, hogy egyfajta egyvelegét hozza létre a természetnek és az építészetnek. "Természetesen az átadás óta sok képet és videót láttam az épületről, de egészen más személyesen megtapasztalni, hogyan olvad bele a ház a természetbe, a park szövetébe.”
Az építész másik fontos célkitűzése az volt, hogy a ház invitáló legyen, látogatásra ösztönözzön, ezért az építész örömmel értesült arról, hogy a január végi megnyitás óta már sok százezren keresték fel.
Mint elárulta, a Magyar Zene Háza az első kulturális intézmény, amelyet Japánon kívül tervezett. A komplexum nagyon jól képviseli azt a szemléletet, amely az épített és a természeti környezet közötti határok feloldását célozza. „Ez egy olyan projekt, amely megmutathatja az építészet jövőjét is” - emelte ki.
A tervező felhívta a figyelmet a tetőszerkezet alját díszítő, stilizált aranylevelekre, amelyekhez az inspirációt a Zeneakadémia épülete jelentette, annak belső tereiben ugyanis éppen az arany szín dominál. „Ráadásul az épület körül folyamatosan változik a természet, amelynek színeihez kiválóan illik az arany, még a téli szürkeséget is áttöri” - jegyezte meg.
A japán építész az MTI-nek adott nyilatkozatában is hangsúlyozta: az épületet úgy gondolta ki, hogy az a Városliget folytatása legyen az építészet eszközeivel. Ezért is fontos elem például a tó felőli oldalon létrejött amfiteátrum, amely szabadtéri koncerteknek, rendezvényeknek ad otthont, zöld környezetben.
Miután megtekintette az állandó zenetörténeti kiállítást, a Hangdómot, a könyvtárat, a koncerttermet és a pedagógiai tereket is, a japán tervező elégedettségét fejezte ki a házat megtöltő tartalommal, azaz a programkínálattal kapcsolatban is.
Mint elmondta, úgy tervezte, hogy a koncertek, a kiállítások és a zenepedagógia külön szinteken hasonló hangsúlyt kapjanak, tapasztalatai szerint pedig az épület minden részét folyamatosan kihasználják, még az előteret is folyamatosan megtöltik a látogatók.
Örömmel ismerte meg az épület tágabb környezetét is a Városligetben. "A park már akkor is gyönyörű volt, amikor először Budapesten jártam, de a szélén akkor még egy óriási, lebetonozott parkoló állt, a Magyar Zene Háza helyén pedig lepusztult épületek. Azóta maga a park is sokkal vonzóbb lett az új játszóterekkel, sétányokkal és egyéb fejlesztésekkel" - közölte.
Hozzátette, tisztában van azzal, hogy a Liget Budapest projekt még nem zárult le, nem messze a Magyar Zene Házától a szintén japán SANAA tervei szerint épülhet fel az Új Nemzeti Galéria. "A SANAA-t vezető Szedzsima Kazujo és Nisizawa Rjúe egyaránt a barátaim, akik fantasztikus tervet készítettek ide, szintén nagy figyelemmel a természetre" - mondta el.
Mint hozzáfűzte, a SANAA múzeumépülete ezzel együtt is egészen más stílust képvisel, mint a Magyar Zene Háza. „Ha megvalósul az Új Nemzeti Galéria, ez a két épület jól bemutatja majd a kortárs japán építészet sokoldalúságát” – zárta szavait a japán építész.
Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa az MTI-nek elmondta: Fujimoto Sou természetesen a távolból is végigkísérte a beruházást és számtalan döntést meghozott, messze felülmúlta azonban a várakozásait, amikor személyesen is megtapasztalhatta, milyen minőségben valósult meg a ház.
Ezért a helyszínen köszönetét fejezte ki a magyar szakembereknek is, hiszen több mint száz magyar mérnök közreműködésével készülhetett el a Magyar Építő Zrt. generálkivitelezésében az épület.
„Fontos tudni, hogy az Magyar Zene Háza megvalósításához számtalan soha nem látott építészeti megoldást kellett kigondolni”
- emelte ki. "Ami itt megvalósult, az hibátlan lett. Mindezt visszaigazolja a ház által elnyert számtalan nemzetközi díj, és az is, hogy maga az építész is a legjobb épületei közé sorolja a Magyar Zene Házát" - fogalmazott a miniszteri biztos, emlékeztetve arra, hogy az elmúlt hónapokban több mint félmillió látogató igazolta vissza Fujimoto vízióját.
"Sokan azért kerekednek fel, akár külföldről is, mert a Magyar Zene Házával és a Néprajzi Múzeummal együtt a Liget ekkora vonzerőt jelent. Ez egyértelműen arra biztat minket, hogy az Új Nemzeti Galéria megvalósításával teljessé kell tenni a Liget Budapest projektet" - mondta el Baán László.