2019.10.19, Szombat

Hirdetés

Száz év után visszakapta hüvelykujját Trenk Ferenc báró múmiája
welt.de

Száz év után visszakapta hüvelykujját Trenk Ferenc báró múmiája

MTI

2017.03.08. 17:33

A titokzatos ujj a brünni városi múzeumban bukkant fel. Tudományos elemzések igazolták, hogy a helyi kapucinus templomban nyugvó múmiához tartozik.

Hirdetés

Több mint száz év után újra teljes Franz von der Trenck bárónak, Jókai Mór egyik közismert regényhősének a csehországi Brünnben őrzött múmiája. Bal kezének jó egy évszázada hiányzó, elveszettnek hitt hüvelykujját szerdán adta át a brünni kapucinus templom és kolostor elöljárójának, Jirí Stivarnak a brünni városi múzeum igazgatója, Pavel Ciprian.

Az osztrák császári-királyi katonatiszt, szabadcsapat-parancsnok - Jókai Mór A két Trenk című regényének egyik hőse, Trenk Ferenc („a magyar Trenk") - a brünni Spilberk várbörtön kazamatáiban eltöltött néhány év raboskodás után 1749-ben elhunyt, és a helyi kapucinus templom alatti kriptában temették el. A kripta speciális mikroklímája következtében több mint 150 ott eltemetett holttest, köztük Trenk báróé is, mumifikálódott.

Trenk báró hüvelykujja eddig ismeretlen körülmények között került a brünni városi múzeum tulajdonába. A ritka múzeumi darabot a közelmúltban fedezték fel, majd tudományos, radiológiai elemzésnek vetették alá. Ezt megtették a kriptában fekvő múmiával is, így sikerült bebizonyítani a két testrész közti összefüggést. Később a hüvelykujjról ujjlenyomatot vettek, amelyet 3D-s eljárással teljes egészében rekonstruáltak. A szakértők jelenleg azon dolgoznak, hogy a múmia alapján megpróbálják rekonstruálni a báró eredeti testi alkatát, legalábbis virtuálisan.

 

Nem tudni, kinek és miért kellett az ujj

„Morfológiai és antropológiai szempontból nincs okunk kételkedni abban, hogy a hüvelykujj Trenk testéhez tartozik” - mondta szerdán újságíróknak Petra Urbanová, a brünni Masaryk Egyetem antropológusa. Vizsgálataiban arra a következtetésre jutott, hogy a báró hüvelykujját valaki egyszerűen letörte, lecsavarta.

Történészek úgy vélik, hogy ennek több oka lehetett. Az egyik vélemény szerint a tettes így akarta megszerezni a hüvelykujjon lévő rózsafüzért. Más vélemény szerint az ok a korabeli misztikumokban keresendő. A 19. század végén, a nagy visszhangot kiváltó egyiptomi régészeti leletek idején ugyanis a múmiák hatalmas népszerűségnek örvendtek, és különböző babonák fűződtek hozzájuk. „Egyetlen elméletre sincs azonban elegendő bizonyítékunk” - mutatott rá Petr Vachut, a brünni városi múzeum szakértője.

múzeumtörténelem