November végén zárul az Állami Egészségügyi Ellátó Központ irányításával, mintegy 9,5 milliárd forint európai uniós támogatással megvalósuló, TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001 azonosítószámú, „Szervezeti hatékonyság fejlesztése az egészségügyi ellátórendszerben − Területi együttműködések kialakítása” elnevezésű kiemelt projekt. A program az Egészségügyért Felelős Államtitkárság stratégiai célkitűzéseinek megfelelően olyan gyökeres változásokat hozhat létre a teljes magyar egészségügyi ágazatban, amelyek jelentősen érintik mind a szolgáltatókat, mind a szolgáltatásokat igénybe vevő állampolgárokat, és alapjaiban változtatják meg az eddigi ellátási módokat, valamint a finanszírozást. A projekt a teljes ellátórendszer megújítására irányul, előtérbe helyezve elsősorban a közösségi szintű egészségszervezés kialakítását, és szem előtt tartva a teljes ellátórendszer szervezeti és működési hatékonyságának fejlesztését.
Az utóbbi évtizedekben az egészségügyi ellátás és a technológiák robbanásszerű fejlődésével, a társadalom öregedésével megnőtt az igény az egészségügyi szolgáltatások iránt. A költségek folyamatos növekedése hatalmas terhet ró az állami forrásokra, egyben a lakosság teherviselő képességére is. A költségek növekedése mellett természetes jelenség, hogy a társadalom tagjai eredményesebb egészségügyi szolgáltatásokat igényelnek, azaz gyógyulási élményüket maximalizálni kívánják.Az ellátórendszer hatékonyságának fejlesztése kiterjed mind a működésre, mind a szervezetre, és átfogjaa rendszer egészét azért, hogy növekedhessen a gyógyítás és gyógyulás eredményessége, gazdaságilag pedig fenntarthatóvá váljék az egészségügy, valamint a lakosság egészségértéke is nőjön.
A középpontban nem a betegségek kezelése, hanem az egészség, az eredményes megelőzés és a tudatos részvétel áll. Az egészség, az életminőség megtartása pozitív élmény a lakosságnak, az erőforrások jobb kihasználásával pedig az egészségügyben dolgozó szakemberek elégedettsége is növekedhet. Erősödni fog a megelőzési, népegészségügyi tevékenység, hangsúlyos szerepet kap a gondozás és az egészségfejlesztés.
Az egészségszolgáltatások szerkezetének fejlesztésével azonos befektetési szinten nagyobb egészségérték állítható elő a közösségi egészségszervezés támogatásával. A program elindításával csökken a magasabb szintű szolgáltatások és sürgősségi ellátások terhelése, és növekszik a közösség egészségértéke, így az ország gazdasági teljesítőképessége is.
Az alapellátás megerősítésével, az egészségügyi szolgáltatási utak szervezésével, a közösségi igényekhez és az ellátói kompetenciákhoz igazított kapacitásszervezéssel, a professzionális intézményirányítás megteremtésével, valamint az irányításmódszertani és gazdálkodási kompetenciák fejlesztésével elérhető, hogy
- jobb gazdálkodás, pozitív költségvetési egyensúlyi hatás alakul ki az intézményekben
- az ágazati stratégiával összehangolt intézményi stratégia, intézményi és egyéni célrendszer jön létre
- minőségi javulás következik be az ellátásban: rövidebb várakozási idő, megfelelő ellátás, tájékozódási lehetőség valósul meg a rendszeren belül, valamint
- egyéni és közösségi egészségfejlesztési szükségletek alapján
- közösségi szintű horizontális integráció alakul ki az egyéni és közösségi egészségfejlesztési szükségletek alapján.
A programban az elméleti alapvetés mellett több szakmai területen hónapokig tartó, számos egészségügyi szakember bevonásával lebonyolított tesztek segítették a projektcélok elérését. A projekt megvalósítása nem kísérlet, hanem olyan nemzetközileg bizonyított egészségszervezési módszerek hazai bevezetése volt, amelyekre nagy szükség van az egészségügyi ellátórendszer fenntarthatósága miatt. A tesztprogramok céljai közé tartozott megalapozni a szemléletváltást, lendületet adni a más típusú működéshez, és valós adatokkal, tapasztalatokkal alátámasztani a rendszer működőképességét.
A projekt az egészség helyreállítását végző szolgáltatók (kórházak, szakrendelők) minőségi és hatékony működését támogató fejlesztésekkel járul hozzá a biztonságos, magas színvonalú és hatékony ellátáshoz. A fejlesztések több mint 120 intézményben, 1100 munkatárs, túlnyomó többségük kórházakban dolgozó szakember részvételével kerültek bevezetésre.
A stratégiai intézményfejlesztés négy fő területre összpontosított, amelyek hatékony gazdálkodást hozhattak, és növelhették a dolgozói elégedettséget, valamint az átláthatóságot a működésben.
Az első témacsoport a humán erőforrások ágazati szintű irányításának, kezelésének fejlesztése volt, amelynek célja a humán erőforrás-krízis enyhítése. A humán erőforrás krízis nem kerülte el Magyarországot sem, ezért szükséges olyan lépéseket tenni, hogy a jelenlegi orvos és szakdolgozói humán erőforrás minél jobban ki tudja szolgálni a feladatellátást, a szükséges kapacitások és kompetenciák összerendelése, orientációja és tervezése segítse a rendszer működését, az ellátásokhoz való hozzáférés területi esélyeinek kiegyenlítését, a negatív tendenciák visszafordítását.
A második tématerület a gazdálkodás átláthatóságának, a tervezés tudatosságának, a teljesítmény értékelésének rendszerszintű működtetése. Az egészségügyben számos intézmény átvette a vállalati szektor kontrolling eszközrendszerét, s bizonyíthatóan eredményesen javította ezzel gazdálkodását. Ezen menedzsment eszközök azonban intézményre szabott megoldások, ezért országosan nem összehasonlíthatóak a kimutatások. A program célkitűzése, hogy legyen összehasonlítható az egyes szakellátó egységek, ellátások költsége, s tárjuk fel, hogy hol van még hatékonysági tartalék a rendszerben. Ugyanígy fontos, hogy az Állami Egészségügyi Ellátó Központ által működtetett stratégiai tervezés, beszámolás és vezetői teljesítményértékelés összehangoltan működjön, javítva az irányítás és koordináció jelenlegi szintjét a működtetésben.
A támogató funkciók fejlesztésének harmadik kiemelt területe a vagyon nyilvántartásának és működtetésének fejlesztése volt. Az ellátók átvételével jelentős vagyon is összevonásra került az ágazatban, ennek nyilvántartása hozzájárul ahhoz, hogy az ágazat működéséhez szükséges infrastrukturális erőforrások a lehető leghatékonyabban hasznosuljanak. A fragmentált működés miatt az ellátórendszerben alacsony az ellátók közötti együttműködés kultúrája. Ahhoz, hogy a szemlélet változzon, s az együttműködés erősödjön, szükséges olyan fejlesztéseket végrehajtani, amelyek ezt a célt támogatják. A működtetés összehangolásával komoly hatékonyság növekedés érhető el mind térségi, mind országos szinten. A beszerzés, logisztika, épületüzemeltetés, műszerkarbantartás, mosatás, élelmezés esetében hatékony üzemeltetési rendszer kialakítása szükséges, amelynek országos bevezetése az ágazat gazdálkodási egyensúlyához járul hozzá. A beszerzések esetében tapasztalható, hogy jól szervezett központosított közbeszerzésekkel jelentős árelőny érhető el.
A negyedik feladatcsoport az informatikai fejlesztések végrehajtása volt. Ma már nem képzelhető el az egészségszervezés és az azt támogató területek nyilvántartásainak működtetése komoly informatikai háttér nélkül. A program biztosítja az egyes területeken az informatikai háttér kialakítását, illetve az egészségszervezést támogató csoportmunka megoldások fejlesztését.
A projekt kiemelten foglalkozik a gazdasági irányítás fejlesztésével, hiszen az egészségügyben kulcskérdés a források mennyisége és a felhasználás hatékonysága. Ennek egyik eszköze az egységes számlatükör, a másik az egészségügyi szolgáltatók gazdasági kontrollingjának egységes rendszere, amelyet a projektben az Állami Egészségügyi Ellátó Központ fenntartásában működő kórházak felében, jövőre pedig a tervek szerint teljes körben bevezetésre kerülnek jelentősen javítva a kórházak gazdálkodásának tervezhetőségét, hatékonyságát.
Közbeszerzési portál kerül bevezetésre a gyógyításhoz, valamint a kórházak működéséhez szükséges áruk és szolgáltatások nagy tételben, akár keret-megállapodások útján történő beszerzésének gördülékeny támogatására. Ez egyszerűbbé és gyorsabbá teszi a kórházak számára a beszerzési folyamatokat, és kedvezőbb árak elérésére is alkalmas, mivel összevontan nagyobb mennyiségben szerezhetők be a szükséges tételek.
A minőségi szakmai munka biztonságát növeli a felkészítés egy korábbi TÁMOP projektben kifejlesztett működési standardrendszer alkalmazására és a standardoknak történő megfelelésre. Ennek keretében helyszíni értékelés és tanácsadás történt 45 egészségügyi szolgáltatónál.
A fejlesztések a szolgáltatók tervezési tevékenységét, az erőforrások biztosítását, nyilvántartási rendszereit és minőségfejlesztését ölelik fel.
A TÁMOP 6.2.5/B projekt által megvalósíthatóvá válik az Egészségügyért Felelős Államtitkárság stratégiai célkitűzéseinek megfelelően az egészségügyi ágazat egészségszervezési és intézményfelügyeleti funkcióinak megújításán, illetve kialakításán keresztül a hatékonyság javítása, a területi ellátási egyenlőtlenségek mérséklése, a mindenki számára hozzáférhető, jó minőségű ellátást nyújtó egészségügyi rendszer megteremtése. Az ágazatban rendelkezésre álló források célzott, tervszerű felhasználásával, valamint a prevenció és gondozás megerősítésével pozitív spirál indítható el 2016-ban.
Galéria
