A kritikus szolidaritásra minden kormánynak szüksége van

Minden kormánynak szüksége van a "kritikus szolidaritásra" - hangsúlyozta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ), a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Professzorok Batthyány Köre által Az idők jelei címmel kiadott vitaanyag keddi budaörsi bemutatóján.

Balog Zoltán kiemelte a vitaanyag által is közvetített javaslatok, kritikák fontosságát, hozzátette azonban: "a nemzeti keresztény közösség feladata, hogy a materiális döntésekből kultúra legyen". Elismerte, a kötetben talált olyan kritikákat is, amelyeket nem érzett jogosnak, de ez azt is mutatja, hogy bizonyos dolgokat a kormány nem mondott el jól. A miniszter hangsúlyozta azonban: a polgári nemzeti közösségtől a kormányzat joggal várhatja el, hogy segítsen az üzenetek közvetítésében.

Beszámolója szerint a migráció kérdésében például a magyarok 80 százaléka olyan megoldás mögött áll, amelyet Európa vezetőinek többsége elutasít, de az egész térségben van egy olyan közmegegyezés, amely szuverenitásveszélyt lát a migrációban.

"Görögország helyzetéből indulva olyan stabilitás van Magyarországon, ami példamutató" - méltatta az elmúlt hat év kormányzati tevékenységét Balog Zoltán. Kijelentette ugyanakkor: "a nemzeti keresztény közösség feladata, hogy a materiális döntésekből kultúra legyen".

A miniszter elmondása szerint erre a családpolitika a legjobb példa: míg 2002-2010 között a házasságkötések száma 23 százalékkal visszaesett, azóta ismét növekszik, miközben csökkent a válások, művi terhesség-megszakítások száma. Ebben szerepe lehetett a házassági adókedvezménynek, az azonban már kulturális kérdés is, hogy mennyi gyermek, feleséggé lett élettárs él nagyobb biztonságban - jegyezte meg.

Balog Zoltán a kultúrpolitikáról szólva elmondta: a ciklus legfontosabb üzenete a kulturális alapellátás fejlesztése; ennek érdekében például jelentősen megemelték a kistelepülések kulturális normatíváját, és több milliárd forinttal növelték a vidéki kulturális fesztiválok támogatását.

A kulturális folyóiratok támogatásával kapcsolatban a miniszter hangsúlyozta, hogy visszaadták a kultúra autonómiáját, így ha akarna, sem tudna beleszólni olyan szervezetek, mint a Magyar Művészeti Akadémia vagy a Nemzeti Kulturális Alap döntéseibe. Régi adósságokat törlesztenek a kulturális nagyberuházások, mint a Várkert Bazár rendbetétele vagy a Liget Budapest projekt - jegyezte meg.

A miniszter rámutatott: az oktatás és a kultúra az ország versenyképességét is növelheti. Meg kell például tanítani a 21. századi digitális kultúra használatát, de ugyanez igaz a pénzügyi kultúrára is - figyelmeztetett.

Gróh Gáspár irodalomtörténész, a kiadvány kedden megvitatott Kultúra fejezetének szerzője emlékeztetett arra, hogy a szocializmusban a kultúra teljes mértékben az államtól függött, ezért cserébe komoly finanszírozást élvezett. Az értelmiség így a hatalom kegyeit keresve igyekezett alkotni, ez a rossz szokás részben 1990 után is megmaradt - tette hozzá.

Az irodalomtörténész szerint a kultúra, az ismeretterjesztés egyre inkább a szórakoztatás részévé válik, miközben még nem teljesült be az a remény, hogy létrejön egy olyan polgári réteg, amely képes a kultúra fenntartására. Mint megjegyezte, az állami támogatási rendszer több problémát is felvet, "leáldozóban van" például a folyóirat-kultúra, ezért jó ha a kultúra több ágazata használhatná ki az adókedvezményeket.

Gróh Gáspár megjegyezte: "ma egy nemzetet elsősorban a kultúrája jelent", felhívta azonban a figyelmet arra is, hogy felbukkant egy olyan gondolkodás, amely mindent, ami nemzeti, minőségi kritériumok nélkül értéknek tekint. Nem szabad kirekeszteni politikai alapon a nemzeti kultúrából az egyértelmű értékeket - óvott a vitaanyag egyik alkotója.

Wittinghoff Tamás (Budaörs Fejlődéséért Egyesület) polgármester kiemelte, hogy a vitaanyag olyan fontos témákkal foglalkozik, mint az egészségügy, a szociális ügyek, az oktatás és a kultúra. Osztie Zoltán, a KÉSZ elnöke pedig többek között arról szólt, hogy három jelentős társadalmi szervezet összefogásából született a kiadvány, amelyben 16 téma mentén foglalták össze javaslataikat. Mint elárulta, őszre egy második kötetet terveznek, amelyben újabb témaköröket - például migráció, ifjúság, sport - is tárgyalnak.

A közönség kérdéseire reagálva Gróh Gáspár megjegyezte: az emlékezetpolitika terén az egyik legkiemelkedőbb a kultúrpolitika teljesítménye. Balog Zoltán hozzátette: 2018-ra nem lesz olyan település, ahol ne újítanák fel az első világháborús emlékművet.

Beszámolója szerint az egészségügyi dolgozók bérét már idén, a kulturális szférában dolgozók fizetését legkésőbb januártól emelik majd, így 2010-hez képest megduplázódik az egészségügyben dolgozók bére. A miniszter méltatta az olyan minőségi televíziós műsorok jelentőségét is, mint a Felszállott a páva és a Virtuózok, hangsúlyozva, hogy ezeknek a tehetségkutatóknak a nézettsége a szappanoperákéval vetekszik.

forrás: kormany.hu