Filmtörténeti klasszikusokat és ritkaságokat bocsátott a közönség rendelkezésére a Magyar Nemzeti Filmalap, játékfilmektől a dokumentumfilmeken át a rajzfilmekig.
Az év eleje óta a Magyar Nemzeti Filmalap igazgatóságaként működő, 1957-ben alapított Filmarchívum igazi filmcsemegékkel zárja a jubileumi évet: december 22-étől január 12-éig 60 filmjét teszi szabadon hozzáférhetővé azzal a céllal, hogy a közönség megismerhesse a filmtörténet klasszikusait és ritkaságait, valamint betekintést nyerjen az intézmény munkájába, a magyar filmtörténet korszakaiba - közölte a Filmalap pénteken.
A magyar filmtörténet több évtizedes múltjában való bolyongást az Archívum filmtörténészei által írt szöveges ajánlók segítik. A filmeket közvetlenül a www.filmarchiv.hu oldalról lehet elérni.
A válogatásba felújított klasszikusok mellett ritkán vagy soha nem látható különlegességek is bekerültek. Az összeállítás legrégebbi darabjai a Lumiére testvérek Budapesten készített ősfilmjei, a legújabbak pedig a digitális restauráláshoz kapcsolódó, idén készült werkfilmek és interjúk lesznek, amelyek a filmfelújítás 21. századi módszereibe és szakmai hátterébe engednek bepillantást.
Helyet kaptak a válogatásban olyan hiányosan fennmaradt régi magyar filmek is, amelyek épp emiatt nem kerülhetnek soha tévéképernyőre, de a szerkesztők külön figyelmet szenteltek a külföldön világhírűvé vált magyar filmesek, mások mellett Kertész Mihály, Korda Sándor, Tóth Endre vagy Radványi Géza Magyarországon készült alkotásainak is.
Az idén 100 éve született Fábri Zoltán számos teljes körűen felújított alkotása is elérhető lesz, ahogy a háború utáni magyar filmgyártás első világsikere, az épp 70 éve forgatott Valahol Európában is. A 90 éve született Dargay Attila rajzfilmje, a Szaffi mellett meg lehet tekinteni az alkotótársával és feleségével, Henrik Irénnel készült interjút is.
A háború előtti kultúrfilmek, a klipek őseinek számító zenés filmek, városfilmek és országimázs-filmek is bekerültek a válogatásba: ilyen az az 1936-os Kolozsvárt bemutató oktatófilm is, amelyet eredetileg iskolákban vetítettek. Az archívum legkorábbi, 1916-os Budapest-filmje is bekerült a hatvanas keretbe, az alkotásra csupán néhány éve találtak rá osztrák kutatók.
Az archívum külön gyűjteményét képezik az amatőrfilmek, amelyek között akadnak játékfilmek is. Ilyen a Halálos tavasz 1935-ös változata is, amely négy évvel megelőzte a jól ismert Karády-filmet.
A történelem, a filmtörténet és a technikatörténet iránt érdeklődők egyaránt megtalálhatják a számukra érdekes tartalmakat, hiszen a rövidfilmek témája a rémhírterjesztéstől a háború pusztításán át az automata telefonig nagyon változatos.