Félremagyarázott és elhallgatott igazság! Egy aljas kor aljas titkai című országos múltfeltáró pályázat ünnepélyes eredményhirdetését rendezték, a kuláküldözés áldozatainak emléknapján szerdán, a Pest megyei Nagykőrösön.
Az emlékezet nyújtson elégtételt a múltnak, figyelmeztetést a jövőnek, mondta az Országgyűlés elnöke, a Félremagyarázott és elhallgatott igazság! Egy aljas kor aljas titkai című országos múltfeltáró pályázat ünnepélyes eredményhirdetésén, a kuláküldözés áldozatainak emléknapján szerdán, a Pest megyei Nagykőrösön.
Kövér László, aki a pályázat fővédnöke is, megköszönte a pályaműveket benyújtó fiatalok munkáját.
A magyar történelem szomorú, de fontos, még kellően fel nem tárt időszakának és problémájának vizsgálatával megszerzett tudás szolgáljon tanulsággal és adjon erőt mindazoknak, akik a 21. században hisznek egy szabad, demokratikus, a magyar nép akaratán nyugvó, saját sorsáról rendelkezni képes, az emberi szabadságot és méltóságot mindig biztosító Magyarországban - fogalmazott a politikus.
Kövér László figyelmeztetett: lehet, hogy a történelem nem ismétli önmagát, de a változó díszletek között, a változó nevek és ideológiák alatt, a lényegét megőrző, a népakaratot mellőző önkényuralom mindig készen áll a visszatérésre.
A magyarországi kuláküldözés olyan nemzetellenes merénylet volt, amely ideológiájában magában hordozta a kommunista hatalomgyakorlás lényegét - közölte. A magyarság, egy teljes magyar társadalom megfélemlítése, a politikai kisebbségben levő kommunisták hatalmának megszilárdítása volt a célja a hazai társadalmi csoportok egymás ellen uszításának, az áldozatok megbélyegzésének, a félelemkeltésnek és a fizikai erőszaknak.
Az Országgyűlés elnöke arról is beszélt, hogy negyedszázaddal a magyarországi kommunizmus bukása után sok mindent lehet tudni arról a rendszerről, de még mindig nem eleget. Az emlékezés nemcsak a múltbéli áldozatoknak nyújthat - gyakran már csak az egyetlen lehetséges - elégtételt, hanem a jövő magyar nemzedéke iránti felelősségből eredő kötelesség is.
A magyar kuláküldözés célpontja az önellátásra, önfenntartásra képes, nemzetileg tudatos és elkötelezett, termőföldjét szakszerűen megművelő magyar gazda volt. Ellehetetlenítésével a társadalmi és nemzeti önállóság minden lehetőségét csírájában akarták elfojtani - jegyezte meg.
1952-ben az 1,2 millió parasztcsaládból 800 ezernek nem maradt vetésre, fogyasztásra való gabonája. A "padláslesöprések" időszakában több mint 400 ezer magyar gazdát ítéltek el koholt vádak alapján közellátási bűncselekmények miatt, több mint 70 ezer magyar családot kuláknak bélyegeztek, megaláztak, kifosztottak és nem ritkán halálra hajszoltak. A magyar gazdáknak a földművelés nem pusztán megélhetést biztosító foglalkozási mód, hanem éltető elem- mondta, hozzátéve: 1950 és 1953 között Magyarországon 600 ezer termelő hagyta el a mezőgazdaságot, 71 ezer magyar család életét törték derékba.
A rendszerváltás utáni posztkommunista időszak 2010-ben történt lezárását követően az Országgyűlés 2012 márciusában nyilvánította június 29-ét a kuláküldözés áldozatainak emléknapjává.
Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója az eseményen azt mondta: az igazság a múlt, a jelen és a jövő kapcsolata. Hozzátette: az intézet célja, hogy tisztességgel mutassa be a kiegyezés utáni Magyarország történelmét, világítson rá a csaknem fél évszázadon át elhallgatott dolgokra. "Aki birtokolja a múltat, az birtokolja a jelent és a jövőt is, aki megfeledkezik a múltról, az nem teszi lehetővé a jövőt"- fogalmazott.
Czira Szabolcs, Nagykőrös polgármestere (Fidesz-KDNP) elmondta: a pályázatot azért hirdették meg, hogy a fiatalok számára ne csak a jelen és a jövő, hanem a múlt és azzal együtt az igazság is feltáruljon. "Minden pályázat a bátorság őrtüze, amelyet sikerült fellobbantani. (...) Ma vannak, akik ezen tüzeket nem táplálni, hanem oltani igyekeznek" - fogalmazott.
A középiskolásoknak meghirdetett pályázatot Nagykőrös önkormányzata írta ki, emlékezve mindazokra, akik oly sokat tettek a város, Magyarország, a magyar nemzet gyarapodásáért, de egy vészterhes korban mégis megannyi megaláztatást, üldöztetést kellett elszenvedniük.
Pályaműveket két témában lehetett benyújtani: egyrészt a kuláküldözést, másrészt a téeszesítést személyesen, családjuk által átélt tanúk emlékeiből készült interjúk, dolgozatok formájában. 36 pályamű érkezett középiskolásoktól 2015. október 23. és 2016. március 15. között Budapestről, Debrecenből, Miskolcról, Pécsről.
A pályázatokat Kiss Dávid, a Veritas Történetkutató Intézet tudományos munkatársa (zsűrielnök), Karsay Istvánné nyugdíjas pedagógus és Tóth Judit főlevéltáros bírálta el.
Négy kategóriában három-három pályázót díjaztak. Első helyezettek lettek: Iványi Domokos (Budapest), Lovas Beáta (Nagykőrös), Kardos Dávid (Hódmezővásárhely) és Török Zoltán Patrik (Törökszentmiklós).
A díjátadásakor a legjobb pályázatokból részleteket olvasott fel Tege Antal színművész. A rendezvény az 1950-es évek üldözöttei és áldozatai előtt tisztelgő emlékműnél ért véget virágok elhelyezésével.
Az Országgyűlés 2012 márciusában nyilvánította június 29-ét a kuláküldözés áldozatainak emléknapjává a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) indítványára. Június 29., Péter-Pál napja a hagyomány szerint a betakarítás kezdetének napja, "a parasztság ünnepe" volt.
forrás: mti
Galéria
