Kiaknázatlan a hazai ásványi nyersanyagok mezőgazdasági hasznosítása.
Kiaknázatlan a hazai ásványi nyersanyagok mezőgazdasági hasznosítása, hívta fel a figyelmet Nagy István, a Földművelésügyi parlamenti államtitkára egy sóskúti mészkőbányánál. Az elmúlt 50 évben a mezőgazdasági területeken olyan mértékben gyengült a talajok tápanyaggal való ellátottsága, ami nem tartható fenn tovább. Ezek a bányászati termékek megoldást nyújtanak a talajok szerkezetének javítására, szerves anyagaikat természetes úton lehet így pótolni.
Egyes nemfémes ásványi nyersanyagok kiválóan alkalmasak a termőföldek talajjavítására, ilyen például a mészkő, a dolomit, a szervesanyag-bevitelre alkalmas tőzeg, a lignitpor, a komplex hatású zeolit és a kálitufa. Nagy István szerint a könnyű, azonnali hatást biztosító műtrágyákkal szemben ezen anyagok alkalmazása hosszú távú befektetés, hiszen hozzájárulnak a fenntartható ökológiai mezőgazdaság eléréséhez is.
A Nemzeti Élelmiszerlánc Biztonsági Hivatal (Nébih) adatbázisa alapján jelenleg 103 ásványi nyersanyagalapú termésnövelő készítmény rendelkezik engedéllyel, ezek közül 33 import termék, a többi hetvenet pedig 41 hazai cég állítja elő.
Kádár Andrea Beatrix, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) energetikáért felelős helyettes államtitkára arról számolt be, hogy a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) és a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) együttműködésében az idén elindult egy projekt Magyarország talajjavító ásványi nyersanyag-potenciáljának felmérésére. Vizsgálják a hazai szervesanyag-tartalmú kőzetek, karbonátok és nemesagyagok elterjedését és kitermelhető mennyiségét is. Ez alapján térinformatikai adatbázis készül, amely a térképi megjelenítés mellett különféle információkat is tartalmaz majd.
A felmérés megkezdődött, a jelenlegi fázisban a két intézmény azt térképezi fel, hogy milyen külső tényezők befolyásolják a kitermelhetőséget.
forrás: mti / kormany.hu
Galéria
