Régészeti feltárások zajlanak a majdani M4-es autópálya új nyomvonalán. Korábbi eredmények alapján az őskortól napjainkig sokféle leletre lehet számítani.
Hosszú árkok, ásóval dolgozó munkások, a gödrök szélén gondosan megtisztított cserép- és csontdarabok – ez látható Albertirsa magasságában. Rajna András régész, a szentendrei Ferenczy Múzeumi központ régészeti főosztályának vezetője beszámolt a jelenlegi munkáról és a korábbi értékes ceglédi leletekről.
„Még nincsenek izgalmas eredmények, egyelőre az előkészítő fázis zajlik, próbafeltárásokat végzünk. Ebben a stádiumban a markolókkal húzott árkokban lévő objektumokat vizsgáljuk meg, amelyről térkép és szöveges elemzés is készül. Az eredmények alapján születik végleges feltárási terv arról, hogy melyek azok a területek, amelyeket érdemes alaposabban kutatni” – mondja Rajna András.
Az ásatási területen korábban szántáskor kerültek elő cseréptöredékek, ennek alapján került kiválasztásra a próbaásatás helyszíne. A környék már a neolitikumtól kedvelt és lakott terület volt, a jelenlegi 4-es főút pedig ősidők óta kereskedelmi útvonalnak számított. Emiatt az őskortól napjainkig számos érdekes lelet kerülhet elő.
A 2000-es évek elején a főút ceglédi szakaszának kiszélesítésekor találták a híres leletet, amelyben az anya és két gyermeke a kemencében bújt el a tatárok elől, akik végül rájuk gyújtották a házat. Itt számos különösen értékes és ritkaságszámba menő tárgy került elő, például az egyházi szertartásokhoz használt ostyasütő. A ceglédi árpád-kori települések mellett a szarmata települések jelenlétére utaló jelek is vannak, az egész Alföldön nyomokat hagyott ez a rómaiak által beletelepített határőr nép. Már a próbaásatás elején is felbukkant egy kifosztott szamata sír.
„A részletes feltárásra jövő évben kerül sor, ekkor akár falurészletet is tanulmányozhatunk majd. Ez új adalékokat adhat Cegléd és környéke történelmének és az adott korban itt élő emberek életmódjának megismeréséhez” – bizakodott a régész.