A budai Várban a jövő héten kezdődő rendezvény központjában a hímzés áll, de a mongol vendégek a mamutcsont-faragást is megmutatják, valamint további különlegességként sor kerül a nemzetközi kovácstalálkozóra.
Alig egy hét múlva, augusztus 17-én veszi kezdetét a budai Várban a Mesterségek Ünnepe, amelynek idén a hímzés a kiemelt témája, ami a magyar népi díszítőművészet egyik leggazdagabb és legváltozatosabb ága. A díszvendég Mongólia, de több más ország kézműves mestereit is vendégül látják az eseményen, a reformáció 500. évfordulójáról pedig nagyszabású országos kiállítással emlékeznek meg.
„Minden évben 800 kézművest hívunk meg a magyarországi és határon túli szervezetekből" - hangsúlyozta Igyártó Gabriella, a Népművészeti Egyesületek Szövetségének ügyvezető igazgatója, a rendezvény főszervezője az M1 aktuális csatorna pénteki adásában. A Szahalin-szigetekről nyivh és ainu mesterek érkeznek, akik a halbőrfeldolgozást, valamint a rénszarvasszőrrel való hímzést mutatják be, míg Jakutföldről mamutcsont-faragókat látnak vendégül.
Hangsúlyozta: Mongóliában ma is nagyon eleven a nomád életmód hagyománya, amelyhez sok mesterség kötődik, köztük a kovácsmesterség, az íjkészítés, de a népi viselethez kapcsolódó hímzési technikákat is bemutatják az érdeklődőknek. A Várban felállított hímzőműhelyekben a magyar mesterek tájegységenként mutatják be a népi és úri hímzésben használt alapanyagokat, motívumkincseket és öltéstechnikákat.
Igyártó Gabriella arról is beszélt, hogy az idei fesztivál egyik különleges programja a IV. Nemzetközi Kovácstalálkozó lesz, amelyre tíz országból érkeznek mesterek. A találkozó fő témája az a különleges, évszázadokon keresztül megfejthetetlen tűzi hegesztéses eljárás, amellyel a párizsi Notre Dame kapujának vasalatait készítették egykor.