Enyedi Ildikó alkotása 42 év után hozott újra magyar sikert a nemzetközi filmfesztiválon. A Testről és lélekről az igazi énünket rejtőzködésre kényszerítő modern kort és a természetben élhető teljes életet állítja szembe.
Enyedi Ildikó filmje nyerte a 67. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon (Berlinale) a legjobb filmnek járó Arany Medve díjat.
A Testről és lélekről című film üzenetét így foglalta össze a rendezője: „A kevéssé emberbarát mai társadalom bezárkózásra és védekezésre ösztönzi az embereket, de a zárt felszín alatt kincsek vannak!”
Enyedi Ildikó bevallotta, hogy sírt a berlini premieren és úgy érezte, hogy a közönségből filmje hatására "az emberi melegség hatalmas hulláma áradt”. A női főszereplő, Borbély Alexandra a budapesti Katona József Színház társulatának tagja. Róla a rendező úgy nyilatkozott, reméli, a színházigazgatók felismerik, micsoda kincs van a kezükben.
Az Arany Medve díjas alkotással nyitják meg február 26-án Budapesten a 3. Magyar Filmhetet, a magyar mozikban március 2-tól vetítik.
A Testről és lélekről egy vágóhíd gazdasági igazgatója és egy minőségellenőr - egy középkorú férfi és egy fiatal nő - kapcsolatát mutatja be. A két félénk, visszahúzódó személyiséget az köti össze, hogy ugyanazt a visszatérő álmot álmodják; szarvasok egy erdőben, és szeretik egymást.
Enyedi Ildikó kiemelte, a vágóhíd a mai társadalom modelljét képviseli, de nem egy "lekoszlott kelet-európai hely", hanem "takaros, tiszta, jól szervezett, automatizált, ám embertelen munkahely", ahol egyáltalán nem fontos, hogy mi történik a benne dolgozó emberekben. Ez a helyszín jó kiindulópont annak megmutatására, hogy miért annyira zárkózottak az emberek. „A környezetük miatt, amely nem ösztönzi őket arra, hogy teljes életet éljenek” - mondta a rendező.
A vágóhíd ellenpontja az álombéli erdő, ahol ugyan nehéz fennmaradni, mert kemény, hideg és táplálékban szegény, de lehetőséget ad a teljes életre.
Magyar alkotás eddig egyszer nyert Arany Medvét: Mészáros Márta Örökbefogadás című drámáját 1975-ben tüntették ki a Berlinale legfőbb elismerésével.
Díjjal tér haza az idei Berlinale másik magyar nagyjátékfilmje, Török Ferenc 1945 című alkotása is: a szerzői filmek és innovatív zsánerfilmek legújabb tendenciáit felvonultató Panoráma szekcióban bemutatott dráma a harmadik díjat kapta a közönségszavazáson.
Bár harminchárom évet töltött el egy munkahelyen és nem gondolkodott a váltáson, a Paks II. projekt mégis elcsábította Bohus Róbertet, aki úgy gondolja: ennek a beruházásnak olyan nívója, hírneve van, amiért érdemes volt ezt a lépést megtenni. A cég programelem-felelőse tapasztalt projektmenedzserként került márciusban a két új blokk létesítését koordináló társasághoz.