Magyar csillagászt tüntetett ki az UNESCO Párizsban

Kóspál Ágnes, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának munkatársa átvette az ENSZ és a L'Oréal nők számára létrehozott nemzetközi tudományos díja fiatal tehetségeknek szóló elismerését.

A L'Oréal-UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű elismerés ünnepélyes díjátadóját 19. alkalommal rendezték meg. Az életműdíjak mellett négy éve 15 fiatal tehetséges kutatót is elismernek. A világ minden tájáról érkezett, mintegy 1500 pályázatból kiválasztott nyerteseknek a 15 ezer euróval (4,6 millió forinttal) járó díjat egy 12 tudósból álló zsűri ítélte oda. A nemzetközi elismerésre azok a kutatónők pályázhattak, akik hazájukban már elnyerték a L'Oréal és az UNESCO A nőkért és a tudományért ösztöndíját, Kóspál Ágnes ezt 2015-ben érdemelte ki.

„Ez a díj elismerése az eddigi munkámnak, és biztatás ahhoz, hogy a jövőben még több energiával és lelkesedéssel végezzem. Felelősséget is jelent, hogy példaképet nyújtsunk a következő generációknak"

- mondta az MTI-nek Párizsban Kóspál Ágnes.

A 36 éves csillagász az ELTE-n végzett, majd külföldön dolgozott. Az MTA Lendület-ösztöndíjnak köszönhetően három éve tért haza Hollandiából, ahol hat évig dolgozott kutatóként a Leideni Egyetemen, majd az Európai Űrügynökségnél. Jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjában, a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet tudományos főmunkatársaként saját kutatócsoportjával tanulmányozza a fiatal csillagok titkait, amelyek többek között azt is segít megérteni, hogyan született meg 4,6 milliárd évvel ezelőtt a Naprendszer.

 

A díj a csillagászathoz elengedhetetlen nemzetközi összefogást erősíti

Kóspál Ágnes a chilei Atacama-sivatagban működő ALMA rádióteleszkóp-rendszer segítségével vizsgálja a most születő csillagok körüli anyaghalmaz, az úgynevezett korongok szerkezetét, emellett fejleszti a mérések értelmezéséhez szükséges modellezési hátteret is. A csillagokat körülvevő por- és gázkorongokkal kapcsolatos eredményei olyan modern műszerek és távcsövek megalkotásához járulnak hozzá, amelyek előmozdíthatják a csillagászat további fejlődését. Ennek egyik bizonyítéka a NASA februári bejelentése, miszerint hét Föld-szerű és nagyságú bolygót fedeztek fel, amik közül három ráadásul a lakható zónában van.

„A csillagászat azért is különleges, mert a műszerek többsége annyira drága, hogy egyetlen ország vagy intézmény sem engedheti meg magának, hogy egyedül építsen egyet, ezért a műszerek és az obszervatóriumok többsége nemzetközi összefogásban épül"

- hívta fel a figyelmet. A pénzdíjat ezért a számítástechnikai beruházások mellett az együttműködési hálózatok bővítése érdekében vendégkutatók meghívására kívánja fordítani.

 

Itthon képzeli el jövőjét

Kóspál Ágnes 2014-ben nyerte el az MTA 2019-ig szóló Lendület-ösztöndíját, amelyből a csillagközi korongok tanulmányozására felállította a kutatócsoportját, tavaly pedig az Európai Kutatási Tanács (European Research Council- ERC) öt évre szóló ösztöndíját is megkapta. Az 1,3 millió euróból létrehozott újabb kutatócsoport nyáron kezdi meg a munkát az MTA-ban.

Kóspál Ágnes reményei szerint az ösztöndíj-programok végével a sikeres munkának köszönhetően egy végleges kutatói állással már hosszabb távra is tervezhet Magyarországon, otthon képzeli el ugyanis a tudományos jövőjét. „Magyarország ott van a nemzetközi porondon, nemzetközi partnereink vannak, nemzetközi obszervatóriumok műszerparkjait használjuk” - mutatott rá.

 

Példa a fiatal lányok előtt

Elmondta, hogy soha nem tapasztalta hátrányát annak, hogy nőként csillagász lett. Gyerekkorától érdekelte ez a pálya, a szülei mellett a tanárai is mindig támogatták és bíztatták, hogy képezze tovább magát.

„Mindig egyértelmű volt számomra, hogy bíznak és hisznek bennem, úgy gondolják, hogy nincs előttem semmiféle korlát, ha elég energiát és elszántságot mutatok a téma iránt. Ez a fajta visszajelzés és bizalom nagyon fontos mindenkinek, de különösen a lányoknak.”

Sasvári Tünde, a L'Oreal PR-menedzsere arra hívta fel a figyelmet, hogy Kóspál Ágnes a harmadik magyar kutató, akit beválasztottak a Nemzetközileg Kiemelkedő Tehetségek közé - a díjat korábban Czöndör Katalin neurobiológus (2014) és Farkas Eszter agykutató (2016) vehette át. „Nagyon nagy dolog, hogy két egymást követő évben is kiválasztottak magyar díjazottakat. Ők olyat alkottak, amivel a nemzetközi színtéren is elismerésre méltó a munkásságuk, ez példaértékű lehet a fiatal lányoknak, s az önbizalmukat is növelheti, hogy hasonló kutatói pályát válasszanak.”