Az iparág az édességpiac enyhe növekedésére számít idén, az értékesített termékek azonban egyre magasabb minőséget képviselnek és kevesebb cukrot tartalmaznak.
Tavaly a magyarok 768 tonna szezonális édességet vásároltak a húsvéti időszakban, 3,6 milliárd forint értékben. Ez mennyiségben 10 százalékos, értékben 7 százalékos csökkenés az előző évhez képest. Az értékesítés csökkenése évek óta jellemzi a piacot, miközben a fogyasztás a minőségi édességek felé tolódott el, vagyis inkább kevesebb, de drágább édességet választanak a magyarok.
Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján számolt be róla, hogy a teljes magyar édességpiac forgalma 200 milliárd forint volt 2016-ban, idén pedig ezt valamivel meghaladó összegre számítanak a szövetség tagvállalatai. Az édességgyártók a húsvéti időszak három hónapját tartják a legfontosabb szezonnak, a figurás csokoládéból ugyanis ilyenkor fogy a legtöbb, a karácsonyi 650 tonnánál mintegy 20 százalékkal többet adtak el tavaly.
A szezonális édességek teljes, forintban mért forgalmából a csokoládétojás piaci részesedése 39 százalék, a csokoládényúl pedig 41 százalék maradt. Ezt követően a hagyományos és a speciális húsvéti csomag volt a legnépszerűbb, együttesen 10 százalékos aránnyal. Az egyéb csokoládéfigurák - kacsa, bárány és csibe - aránya 8 százalékot ért el a múlt évben, csakúgy, mint tavalyelőtt. A játékot is tartalmazó ajándékcsomagoknak 2 százalékos volt a részesedése a 2016-os szezonban.
Sánta Sándor elmondta: a húsvéti édességek teljes, értékben mért forgalmából a hipermarketek változatlanul 49 százalékkal részesedtek a legutóbbi húsvéti időszakban. A diszkontok mutatója 24 százalékról 23-ra csökkent, míg a lánchoz tartozó üzleteké 24-ről 25 százalékra nőtt. Az önálló boltok stabilan 3 százalékon állnak.
A valódi csokoládéból készült figurák értékbeli részesedése 2006-ban még alig haladta meg az 50 százalékot, jelenleg viszont már 93 százalékos a részesedésük. Tavaly látványos volt a speciális igényeket kielégítő édességválaszték bővülése, ami idén folytatódik. Glutén-, cukor-, és laktózmentes édességek és paleo nyuszik is találhatók a választékban.
Magyarországon átlagosan fejenként 3,2 kilogramm édességet fogyasztanak évente, ami alacsonynak számít a 10 kilogramm körüli nyugat-európai átlaghoz képest. Tavaly több európai uniós tagországgal együtt Magyarország is aláírt egy úgynevezett cukorcsökkentési keretmegállapodást, mely szerint 2020-ig 10 százalékkal csökkenti az élelmiszeripari termékek hozzáadott cukortartalmát. Az édességgyártók az Élelmiszerforgalmazók Országos Szövetségével közösen, önkéntes vállalásokkal már elkezdték a csökkentést.
A szövetséget 25 éve alapította 12 tagvállalat, jelenleg 25 tagjuk van, termelésük a belföldi piac több mint 85 százalékát adja.