A tiszavirághoz hasonló dunavirág a Duna vizminőségének javulásával 40 év után jelent meg újra a folyó mentén.
Megkezdődött a dunavirágzás: az időjárási viszonyoktól függően akár egy-két héten keresztül is találkozhatunk a körülbelül 3 cm-es kérészek sokszor látványosan intenzív esti násztáncával. A Duna-menti országok környezetvédelmi munkájának köszönhetően a folyó vízminősége jelentősen javult az elmúlt években, így 40 év után 2013-ban jelentek meg újra a rovarok a folyón.
A dunavirág a kérészek rendjébe tartozó rovar, a közismert tiszavirághoz hasonlóan. A tiszavirág kifejlett példányai 8-12 centiméteresek, míg a dunavirág ennél kétszer-háromszor kisebb. A dunavirágok a folyóról visszaverődő fényt követik, párzásuk után a hímek a parton pusztulnak el, míg a nőstények a vízbe hullanak. Míg a tiszavirág általában két-háromszor rajzik tömegesen egy adott helyen, addig a dunavirágnál nem szokatlan a tíz-tizenegy rajzás sem.
A dunavirágzás a tiszavirágzással együtt bekerült a Hungarikumok gyűjteményébe, a rovar védett, értéke 10 ezer forint. Problémát jelent, hogy a hidakon az állatok a közvilágítást követik. A rovarok nem tudnak szabadulni a fénycsapdából: addig repkednek a híd felett, míg erejük fogytával el nem pusztulnak, és a petéik nem a folyóba hullanak, hanem a hídra.