Itt tart a főváros egyik leglátványosabb építőipari projektje

Néhány héttel ezelőtt eldőlt a Széll Kálmán téri volt Postapalota sorsa: a Magyar Építő Zrt. kivitelezésében 2016 óta felújítás alatt álló épület a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tulajdonába kerül. A bank pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöksége költözik be az épületbe, amelyért 45,3 millió eurót (több mint 14 milliárd forintot) fizet.

A felújításnak köszönhetően Buda Palota néven hamarosan a főváros legszínvonalasabb műemlék jellegű irodaháza nyitja meg kapuit. A 18.500 négyzetméter alapterületű palota az 1920-as években, a Magyar Királyi Posta irodaházaként épült, az utóbbi években azonban üresen állt és állaga folyamatosan romlott. Két évvel ezelőtt a Pallas Athéné Alapítványok vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. vásárolta meg 22,3 millió euróért. Ekkor a történelmi épület teljes rekonstrukcióját tűzték ki célul, amelyre az értékesítés lezárásáig 22,1 millió eurót költenek.

A nagy érdeklődésre számot tartó beruházásról Háklár László, a Magyar Építő Zrt. létesítmény főmérnöke számolt be lapunknak. A vállalat az év végéig dolgozik az épületen, az eredeti, 2016-os szerződéshez képest azonban változott a feladatuk: a Magyar Építőnek csupán emelt szintű szerkezetkész állapotra kell eljutnia. Ez azt jelenti, hogy a régi épületen végre kell hajtani minden szerkezetépítési változást, Például megszűnnek a régi lépcsőházak, új közlekedő magok épülnek vasbeton liftaknákkal, födémek kerülnek elbontásra és újak épülnek, megszűnnek a bevilágító udvarok, ezek helyén a szinti födémek kiegészítésre kerülnek.

 

Várt és váratlan kihívások elé állította a céget az épület eseménydús történelme

A kivitelezés kezdeti fázisában, még 2016 októberében kellett lebontani az épület udvarán álló klasszikus, körülbelül 40 méter magas gyárkéményt. Ezt egy erre specializálódott cég végezte el alpintechnikával: a kéményre felmászva kézzel és vésőgéppel, jóformán egyesével fejtették le a téglákat, a kéménybélést pedig 2-3 méteres darabokra felszeletelve bontották el. Csak az utolsó 2-3 métereres szakaszt lehetett egyben elbontani.

A másik, nagy kihívást okozó feladat volt az épülethez csatlakozó központi óvóhely elbontása: a 70 cm-es vasbeton födémmel rendelkező bunkert eredetileg romteher elbírására tervezték, ezért a födém felett vasúti sínekből kialakított megerősítés is volt. A mélygarázs 20 ezer köbméteres munkagödrének földkiemelése közben találtak továbbá négy harci löveget, melyek eltávolítása tűzszerészek bevonásával szerencsére maximum félnapos leállásokkal járt.

A mélygarázs munkagödör kiemelése egyéb meglepetéseket, nehézségeket is tartogatott

A telekhatár mentén mikrocölöpözéssel került megtámasztásra a térszín, hiszen sem a Várfok utcán húzódó járdából, ahol buszmegálló működését kellett megtartani, sem a Krisztina körúti járdából, mely a minimális felvonulási területet biztosítja nem lehetett területet elfoglalni. Mindkét járdaszakasz tengelyében pedig távközlési kábelek alépítménye húzódik, ezeknek is sértetlennek kellett maradni. Noha talajvíz megjelenésével nem kellett számolni, számtalan irányból kisebb nagyobb vízbetörések nehezítették a munkagödör kiemelését. A Várhegy felől is érkeztek időszakosan különböző intenzitású rétegvíz betörések, és érdekes módon a kábeles alépítmények is néha – különösen jelentős csapadék után – nagyobb mennyiségű vízbetörést okoztak a márgás, agyagos talaj kiemelése közben. A munkagödör megtámasztását 10-15 méteres, 60 cm átmérőjű fúrt cölöpök is biztosítják a teljes garázskerület mentén. Ezekből a cölöpökből 159 db készült. A munkagödröt a járdaszinthez képest -10,5 méter mélyen kellett kiemelni. A földdel megrakott szállítójárműveknek a viszonylag kis alapterület miatt egy rendkívül meredek rámpán kellett felhajtaniuk.

 

A tervező MD Stúdió gondos kutatást végzett a ház szerkezetét és történetét illetően, az azonban mégis óriási meglepetést okozott. A munka megkezdése után csak az eredeti vasbeton szerkezetek vakolatának leverésekor derült ki, hogy a világháborús és az ’56-os találatok miatt rengeteg a kisebb-nagyobb szerkezeti sérülés. A mögöttes szerkezetek a vártnál rosszabb állapotban voltak, mivel a korabeli helyreállítások során a falazatokat sokszor a törmelékből javították.

A teljes felújítási projekt közben biztosítani kell a Telekom elosztóközpontját, melyből a Krisztina körút és a Várfok utca felé számtalan élő távközlési kábel hagyja el az épületet A telefonközpont működésének biztosításához ideiglenes dieseles betáplálást kellett kialakítani, mert az épületben üzemelő régi diesel berendezést el kellett bontani. Az épület bástyáján pedig a Vodafone átjátszó antennáinak folyamatos üzemben tartását kellett megoldani.

 

Klasszikus elemek odakint, modern munkakörnyezet odabent

Az épület homlokzata a ház külső oldalán, illetve a belső udvaron is végigvonuló első emelet feletti kőpárkánytól felfelé teljesen megújul. Ebbe beletartozik a vakolatok és sgraffitók helyreállítása, a tégla és kőfelületek javítása, felújítása, az épületen található mintegy 490 kősipkával és falazati fedkövekkel együtt.

A háromszintes mélygarázsnál a teljes vasbeton szerkezet elkészítése a feladat a földszinti felépítménnyel együtt. Minden szerkezet egyrétegű, ideiglenes építésközi vízszigetelést kap. A Magyar Építőnek restaurálási feladatai is vannak, ezek közé tartoznak a homlokzati zászlórudak, a Krisztina körút felőli oldalon lévő nyitott erkély kovácsoltvas korlátja, valamint a műemléki védettséget élvező fa kapuk részbeni restaurálása.

Az épület erős zajterheléssel bíró területen helyezkedik el, ám építtetői elvárás az épület belsejében a szokásosnál magasabb akusztikai védelem. Ennek megfelelő kialakítással illetve szerkezettel kell készüljenek a homlokzati nyílászárók. A teljes épület gépi szellőzése is megoldott lesz, vagyis ablaknyitás nélkül is kellemes, nyugodt és halk munkakörülmények uralkodnak majd odabent.

A tervezők felkutatták a Krisztina körút felőli oldal eredeti kerámia díszét, melyet most helyreállítanak: a nyolcadik emeletnél két angyal tartja majd a magyar címert, mely ismét kerámiából kerül kialakításra.

 

Lassítja a munkát a zsebkendőnyi felvonulási terület

Az építkezés legsúlyosabb kihívása a felvonulási terület hiánya, mely gyakorlatilag az épület előtt húzódó járdára minimalizálódik. Az épületnek egyetlen bejárata van, s Háklár László szerint ezen az egyetlen kapun keresztül történő építés rengeteg fejtörést okoz. Ha a kapu foglalt például egy betonszállító mixer miatt, akkor amíg abból ki nem kerül a 6-10 köbméter beton - melyet betonozó konténerrel a toronydaru juttat el a helyére - addig az udvar területén megszűnik mindennemű mozgás: nincs építőanyag szállítás és törmelékelszállítás sem. A mélygarázs építése során ugyanakkor olyan nap is adódott, amikor 150 köbméter betont kellett bedolgozni a Krisztina körút rendkívül nagy forgalma mellett.

Egy másik nehézség a 21 tonna töltősúlyú, ám önmagában is súlyos vakolósiló használata, melynél az is kérdéses volt, hogy egyáltalán hová lehet ekkora tömeget biztonságosan elhelyezni. A minimális felvonulási terület miatt mindig csak annyi építőanyagot kérnek le, amennyi gyorsan lepakolható és az épület előtti járdán elhelyezhető.

Az éjjel-nappali nagy forgalom, a buszsáv és a biciklisáv miatt a munkaterületre érkező járművek alig-alig tudnak a helyszínen megállni a rakodáshoz. Az építőanyag szállításokat, valamint a sitt elszállítását ezért jobbára reggel 6 óra környékén bonyolítják.

 

A folytatásban kialakításra kerülnek majd a nagyközönség számára is nyitott területek

A megrendelő kérése szerint a Magyar Építő otthagyja majd az építési felvonulás elemeit: a területet határoló palánkkerítést és a belső udvaron álló toronydarut. Utóbbira még szükség lesz, mivel az épület belső udvara lefedésre kerül egy acélszerkezetű üvegtető és egy intenzív zöldtető kombinációjával.  A kivitelezés folytatásáról egyelőre nincs konkrét információ.

Az épületben található Budapest első és legöregebb páternosztere, mely most is bármikor elindítható állapotban van. Ezt mindenképp megőrzik, a fülkéket és az aknát magába foglaló lépcsőházat pedig felújítják majd.

A földszinten és az első emeleten vendéglátó egységeket is kialakítanak, a nagy belmagasságú nyolcadik emelet pedig alkalmas lesz rendezvények megtartására, beleértve a Vérmező utca felé húzódó terasz területét. A projekt része lesz továbbá a Várfok utca felől önálló bejárattal rendelkező kilátótorony (bástya), mely lépcsőházába panorámaliftet is terveznek.