Döntött az Alkotmánybíróság: hiába állít összegészében valós tájékoztatást egy cikk, a címe önállóan vizsgálandó, és nem szerepelhet benne lényeges, megtévesztő valótlanság vagy pontatlanság.
A cikkre érkező kattintások (sokszor mindenáron történő) növelése érdekében nem számít ritka jelenségnek az online sajtóban a pontatlanságot, vagy akár torzítást, csúsztatást tartalmazó címek alkalmazása. Ennek a gyakorlatnak némileg gátat vethet az Alkotmánybíróság egyik friss határozata. Eszerint egy sajtócikk címe szigorúbb személyiségvédelmi megítélés alá esik a cikk többi részéhez képest. A döntésről a jogaszvilag.hu cikke számol be részletesen.
A határozathoz egy olyan cikk vezetett, melynek címében ez állt: „Kényszerítés miatt nyomoznak” egy – konkrétan nevén nevezett – „püspök ellen”. A lap a cikk további részében úgy fogalmazott, az ügyészség kényszerítés bűntettének gyanúja miatt nyomozást rendelt el a megyéspüspök és a püspöki helynök „cselekedeteivel kapcsolatban”.
A címben említett megyéspüspök az elsőrendű felperesként a bírósághoz fordult a többi érintettel együtt. Álláspontjuk szerint a lap valótlanul állította, hogy bármilyen bűncselekmény miatt nyomozás indult volna ellenük, a valóságban ugyanis a meggyanúsításukra nem került sor, a nyomozás ismeretlen tettes ellen folyt. Többlépcsős bírósági eljárást követően a felperesek végül alkotmányjogi panasszal fordultak az Alkotmánybírósághoz.
Az indítványozók szerint a Kúria alaptörvény-ellenesen járt el, mikor megengedhetőnek találta azt, hogy a sajtócikk címe valótlanságot tartalmazzon. A támadott kúriai döntésben foglalt jogértelmezés szerint a cikk címében foglalt valótlanságot a cikk egészének fényében kell megítélni.
Az AB szerint azonban utóbbi jogértelmezés nem felel meg az alkotmányossági szempontoknak, ezért a támadott bírói döntést megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság megállapította:
a cím nem csupán egy a sajtócikkben szereplő gondolatok közül, hanem az olvasók figyelmének felkeltésében és az írás tartalmának megragadásában központi szereppel bíró kiemelés, amelynek a személyiségi jogok sérelmére nézve is fokozott hatása lehet.
A cím a cikk többi részétől függetlenül, önállóan vizsgálandó, és nem szerepelhet benne olyan lényeges, megtévesztő pontatlanság vagy valótlanság, amely a cikk egésze szempontjából fontos.
Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta: ha a sajtócikk egésze összességében valós tájékoztatást nyújt, akkor a cikk egyes mondataiban vagy fordulataiban fellelhető kisebb pontatlanságok, valótlanságok nem nyújtanak alapot jogi felelősségre vonásra. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint ugyanakkor a szóban forgó szempontokat eltérően kell érvényesíteni egy cikk címének megítélésekor. A sajtócikk címe a személyiségvédelmi fókuszú értékelés során nem képez egy egységet a sajtócikk többi részével.
Az ügyben megismételt eljárásra fog sor kerülni, mivel az ügyben szereplő konkrét cikk jogszerűségéről való döntés továbbra is az ítélkező bíróság feladata.