2020.03.29, Vasárnap

Hirdetés

Kaukázusi leletek nyitottak új ablakot a magyar őstörténetre

Kaukázusi leletek nyitottak új ablakot a magyar őstörténetre

2020.02.19. 17:06

A kiásott tárgyak sok szempontból megegyeznek a honfoglaláskori magyar leletekkel. Meg is lehet nézni ezeket április végéig a Magyar Nemzeti Múzeumban.

Hirdetés

A magyar őstörténet kaukázusi forrásaiból nyílt időszaki kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban hétfőn. A kiállítás február 17. - április 26. között látogatható a Magyar Nemzeti Múzeum Pulszky-termében.


A közemúlt kutatási eredményeit nézhetjük meg

Az eseményen kiosztott tájékoztató szerint a Magyarországon első alkalommal bemutatott leletek az M. Lezsák Gabriella által 2016-tól éves rendszerességgel szervezett régészeti kutatóutak során dokumentált, "honfoglaló magyar jellegű" tárgyakból kerültek ki.   

A tárlat bemutatja a kaukázusi magyar régészeti kutatóutakat, felidézi a 2019 októberében végzett első magyar-orosz régészeti feltárás néhány fontosabb mozzanatát, és beszámol a néprajz és a genetika legújabb eredményeiről.     

A kiállításon látható jurtainstalláció honfoglalás kori viseletekkel, használati tárgyakkal és az Észak-Kaukázusban gyűjtött népzenével érzékelteti a 9-10. századi magyarság mindennapjait. 


A krónikáinkban egyértelmű a szkíta-hun-magyar vonulat

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a megnyitón úgy fogalmazott, hogy az M. Lezsák Gabriella vezetésével kiásott leletek "nagyon sok szempontból hasonlítanak a honfoglalás kori magyarság emlékeire és sok szempontból megegyeznek azokkal".   

Kiemelte, hogy a magyarság identitásának mindig szerves része volt a keleti származás tudata. A magyar eredettudat nyelvi alapon való meghatározását a miniszter olyan a tudománypolitikai döntésnek nevezte, amely "mindenki érzése szerint legalább százötven éve bicegett". A legújabb tudományágak képviselői ezt a kérdést is helyrerakják - fűzte hozzá.   

"A magyar hagyomány legendái, krónikái teljesen egyértelműen tudatják az utókorral, hogy a szittya-hun-magyar rokonság folytonos" - hangoztatta Kásler Miklós. Szerinte ezt a Habsburg tudománypolitika, illetve a bolsevizmus időszaka alatt - a keleti kutatásterület magyar kutatók előli elzártsága miatt - nem lehetett korábban bizonyítani.   


Új korszak nyílhat a magyarságkutatásban

Az elmúlt harminc évben most kínálkozik először lehetőség arra, hogy az első magyar keletkutató régészek munkáját folytatni lehessen - hangsúlyozta Pósta Béla, a kolozsvári régészeti iskola megalapítója és M. Lezsák Gabriella, a tárlat kurátorának munkáját is méltatva a miniszter.     

Álláspontja szerint a kiállítás olyan új korszakot nyit meg, amikor "a tudományok szabadon szárnyalhatnak, és nem nullázzák le egymás eredményeit, hanem összefogásukkal egzakt alapon magasabb minőség jöhet létre".     

Varga Benedek, az MNM főigazgatója közölte: a magyarság történetének sajátossága, hogy a nemzet etnogenezise egy vándorláshoz kapcsolódik, amelynek határai átnyúlnak Európán, ezért "messze keleten is keresünk kell gyökereiket".     

A tárlat régészeti tárgyait és dokumentumait a moszkvai Mardzsani Alapítvány, a Krasznodari Állami Történeti és Régészeti Múzeum, az Anapai Régészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Széchenyi Könyvtár és az Országgyűlési Könyvtár kölcsönözték.

Fókuszbanmagyarságőstörténettörténelemhunokszkítákrégészet