2020.10.30, Péntek

Hirdetés

„Csak a várossal együtt lehet építeni” – három NIF-nagyberuházás részletei
Interjúfotók: Nagy Mihály/magyarepitok.hu

„Csak a várossal együtt lehet építeni” – három NIF-nagyberuházás részletei

magyarepitok.hu

2020.10.05. 10:43

Legutóbb egy elkészült projekt kapcsán vettünk fel interjút a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (közismertebb nevén NIF) vezetőjével: nyáron, amikor az M25-ös autóút elérte Egert, Nagy Róbert Attila vezérigazgatóval ültünk le. Most három folyamatban lévő, és a helyi közösségeket is kiemelten érintő projekt kapcsán kerestük meg kérdéseinkkel Nyul Zoltán vezérigazgató-helyettest.

Hirdetés

Elsőként a hosszú ideig csak csökkentett forgalommal működő hárosi M0-s hídról beszélgettünk. A fővárosi közlekedés egyik fontos láncszemeként működő átkelő 2x3 sávos forgalmát a rövid ideig tartó májusi üzemet követően le kellett zárni. Augusztus végén számos teherautót felvonultató, a budapesti Műegyetem szakértőinek bevonásával lezajlott próbaterheléses tesztelés után helyezték újra forgalomba.

 

Az M0-ás hídja a próbaterhelés közben (Dernovics Tamás/magyarepitok.hu)

 

Felelősen kell cselekedni

Erről a folyamatról érdeklődtünk a vezérigazgató-helyettestől. Nyul Zoltán először rámutatott: az 1987 és 1990 között épült híd jelenleg zajló projektje burkolatcserékre és a sarucserékre vonatkozik, nem átfogó felújítás, ami például a felszerkezet cseréjét jelentette volna. „Májusban, amikor először visszaadtuk a forgalomnak a hidat, a műtárgy egyik saruján olyan sérülések kerültek felszínre, amelyek intézkedést vontak maguk után. A híd teherbírása kapcsán merültek fel kétségek. Akkor az egyetlen felelős magatartás az volt, hogy néhány hétig az arra haladó forgalmat levezettük a hídról és teljes részletezettséggel elkezdtük vizsgálni, hogy mi lehetett ennek az oka.”

 

 

Ennek a vizsgálatnak többszörös célja volt: először fel kellett tárni a sérülés okát ugyanúgy, mint azt is, hogy hogyan lehet biztonságosan visszaterelni a forgalmat a hídra. „Hónapok alatt visszük véghez azt a vizsgálati folyamatot, ami meghatározza, mit kell tenni, hogy a következő 30 évben is kiszolgálhassa a várost a híd.”

Miközben három évtizedre előre gondolkozott, visszatekintett az elmúlt 30 évre is és kifejtette: a híd problémái nem a most lezajlott beruházásnál keletkeztek. Ezzel együtt a napi működőképességet biztosító és a hosszútávú megoldásokon is dolgoznak, és ezeknek csak az első fontos mérföldköve volt, hogy az iskolakezdésre a hidat (mindkét irányban) 3-3 forgalmi sávon visszaadták a forgalom részére – mondta el Nyul Zoltán.

 

Az M0-ás hídja a próbaterhelés közben (Dernovics Tamás/magyarepitok.hu)

 

Külön kérdés a rövid és a hosszú távú terv

A híd most biztonságosan használható - ezt egy külön kiépített monitoring rendszer, illetve a Magyar Közút, a NIF és a kivitelező együttműködésére épülő megfigyelési hálózat is biztosítja – mutatott rá a vezérigazgató-helyettes. A független szakértőként bevont Műegyetem által elvégzett vizsgálatok pedig azt mutatják, hogy a híd jelenleg alkalmas a forgalom átvezetésére - tette hozzá, illetve elmondta: itt különválik a műtárgy működtetésének a rövid és a hosszútávú kérdése.

 

Az M0-ás hídja a próbaterhelés közben (Dernovics Tamás/magyarepitok.hu)

A vizsgálatokat tervezetten október végére fejezik be, majd pedig tervezetten november végére leteszik azt a javaslatot, amely a hosszú távú megoldást fogja tartalmazni - összegezte Nyul Zoltán. Végül megjegyezte még: a további teszteket is úgy tudják elvégezni, hogy az autós közlekedésben az nem jelent érezhető fennakadást, mert meg tudták oldani, hogy csak egyes hétvégi délelőtti órákban kelljen rövidebb ideig részlegesen lezárni a forgalmat a Műegyetemmel közösen az októberben még két alkalommal végzendő vizsgálatokhoz.

 

Átadás előtt álló tereket is használhatnak a járókelők a közlekedés folytonossága érdekében

 

 

Következő kérdésünk egy már korábban is említett témára, a Rákos-Hatvan vasúti beruházásra vonatkozott. Itt egy folyamatban lévő beruházásról jelennek meg rendszeresen képek a közösségi médiában, különböző állomásokról, aluljárókról. Ezeket az átadás-átvétel előtt is használhatják a közlekedők, tekintettel a nagy forgalomra, azonban a munkálatok, a javítások folyamatosak. A NIF a kivitelezővel közösen arra törekszik, hogy az átmeneti állapotok is elfogadható feltételeket teremtsenek az utasforgalom számára - mutatott rá.

 

Munkák augusztusban a gödöllői állomásnál (MÁV)

Ezzel a témával kapcsolatban már korábban megkerestük a NIF-et, választ is kaptunk kérdéseinkre, de az aktualitása továbbra is fennáll. Érezhetően sokakat érdekel a többek között 53 kilométernyi vasúti vonal és 17 állomás felújítását magába foglaló projekt.

„A Rákos-Hatvan vasútfejlesztés egy nettó 150 milliárd forintos fejlesztés, a legnagyobb közlekedésfejlesztési beruházás Magyarországon és a hatása is nagyon jelentős az agglomerációs közlekedésre” – hangsúlyozta a vezérigazgató-helyettes.

 

Munkák augusztusban a gödöllői állomásnál (MÁV)

„2020 nagyon sok projektelem szempontjából a használatba vétel időszaka is, több felüljáró készül el, olyan fontos közlekedési csomópontokat adunk át, mint a gödöllői HÉV-végállomás: az utasok folyamatosan vehetik birtokba ezeket” – mondta el.

 

Egy nagyberuházás során több lépcsőben pótolják a hiányosságokat

De miközben folyamatosan bővül a projektben már átadott és teljes értékű elemek sora, maga a teljes projekt még nem idén készül el. „Ebből a két tényből származik az az ellentmondás, hogy gyakran utasforgalom van olyan helyszíneken is, ahol még folyik a munka.”

 

 

Rámutatott: „így tud haladni az elővárosi közlekedés, sokszor olyan létesítményekben is, amelyekről azt hiheti az utazóközönség, hogy készen vannak, azonban ezek jellemzően javítás előtt álló vagy beruházás közbeni állapotban lévő elemek.”

Felvázolta: először a kivitelező elvégzi a beruházó által elvárt javításokat – gyakran még ezelőtt felkerül a közösségi médiára egy-egy kép – utána a NIF a mérnöki feladatokat ellátó szervvel együtt dokumentálja, hogy mi az, amit jobb minőségben kell ellátni és ezeknek a feladatoknak az elvégzése után történik meg az átadás-átvétel.

 

A kivitelező saját hatáskörében javít egy nem megfelelő minőségűnek értékelt aluljáró-burkolatot augusztusban a vasútvonalon. (Fotó: NIF)

 

„2020 az áttörés éve”

Ezzel kapcsolatban kifejtette: mind a fővárosi, mind a Hatvanig tartó elővárosi közlekedési szakaszra igaz az, hogy már 2020 nagyon jelentős előrelépést jelent – az utasok mindegyikének többet ad: ez válik teljessé 2021-ben.

„2020 a vonal megújulása szempontjából az áttörés éve.”

Mielőtt tovább léptünk volna a harmadik témánkra a vezérigazgató-helyettes még kitért arra is, hogy hogyan kapcsolódik a jövőben megvalósuló elővárosi vasútfejlesztési projektekhez a Rákos-Hatvan beruházás.

 

 

A NIF és a Budapest Fejlesztési Központ közös gondozásában elrajtolt számos projektről többek között kifejtette: ahhoz, hogy a vasút a városi közlekedésnek is a szerves része legyen, a szűk keresztmetszeteket kell feloldani. „Nagyon fontos, hogy ezek az átalakulások meginduljanak, a fejlesztések megkezdődjenek” – tette hozzá.

 

Miskolc Y-hídja számos kérdést felvet

 

 

Már többször írtunk arról a speciális miskolci műtárgyról, amelyik a vezérigazgató-helyettessel folytatott beszélgetésünk harmadik kérdéskörét adta. A formája alapján csak Y-hídként emlegetett átkelő Miskolc több városrészét is összekapcsolja. Kapcsolatot teremt a Martinkertváros és Szirma, illetve a miskolci belváros között, többek között a vasúti kereszteződést is kiváltva, 12+4 támasszal.

 

Próbacölöpözés a híd munkálataihoz tavasszal (Dernovics Tamás/magyarepitok.hu)

Itt az építkezés idején jelentős útlezárások lesznek és kerülőútvonalakon közlekedhetnek majd csak a miskolciak. Emellett a tervek kialakításának ütemezése is ellenkezést váltott ki egyes csoportokból. Nyul Zoltán ezekre a felvetésekre külön válaszolt: elmondta, joggal merülnek fel kérdések, de hangsúlyozta: egy olyan mértékű projekthez, mely városrészeket rehabilitál, ideiglenesen forgalomkorlátozásokra is szükség van. Mindemellett hangsúlyozta: egy város belsejében való építkezés során az egyeztetés folytonos kell, hogy legyen, a kivitelezés és a tervezés így párhuzamosan zajlik.

 

A kaposvári intermodális csomópont gyalogos és kerékpárhídja augusztusban (Bernát Benjámin/magyarepitok.hu)

„Ez egy városfejlesztő projekt is, talán legjobban a kaposvári intermodális csomóponthoz tudnám hasonlítani mértékében. Az a projekt is városrészeket kapcsol össze – szintén vasútat is átszelve – és ott is folyamatosan egyeztetni kellett a helybeliekkel, a városvezetéssel.” Miskolcon a folyamat még a korábbi stádiumában van – mondta el, hozzátéve – fel kell oldani az ellentmondásokat. „Mint Kaposváron is, ahol hamarosan elkészül a beruházás,

Miskolcon is látható: ilyen típusú fejlesztéseket csak a várossal együtt lehet megvalósítani.”

 

 

A tervezés és a kivitelezés együttes haladására is kitért: „Miközben a tényleges munka első részeit nemrég megkezdtük, még számos körben haladunk, például a kerékpáros közlekedés feltételeinek kialakítása is zajlik. Ezekben a kérdésekben egyeztettünk az érintettekkel: a várossal, képviselőkkel, civil szervezetekkel, ezt dolgozzuk ki a tényleges tervezési munka során részletesen. A NIF megnyugtató válaszokat akar adni a miskolciak kérdéseire is, minden lehetséges fórumon is tájékoztatva az érintetteket.”

Szabó Ákos

GazdaságútépítésGödöllőinterjúhídépítésHatvanNemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF)vasútfejlesztésRákosM0-sMiskolc