Szaporodtak a feltámasztott őstulkok Budakeszin

Az őstulok (latin nevén Bos Primigenius Primigenius) a 17. században halt ki. A kutatók barlangrajzokra és korabeli leírásokra hagyatkozva tettek kísérletet arra, hogy rekonstruálják. Feltámasztásának fő célja, hogy Európa vad ökoszisztémáit benépesítsék, hogy a vadonban újra létezzenek a marhák egykori ősei, párhuzamosan élve a háziasított fajtákkal.

Az őstulkok feltámasztásába először az 1920-as években a Heck testvérek vágtak bele. Primitív jelleget hordozó, ősi fajok keresztezésével több évtizedes munka során sikerült egy küllemre meglehetősen hasonló fajt előállítani, bár méreteiben még mindig elmaradt az őstulokhoz képest. Így a 20. században számos újabb feltámasztási kísérlet vette kezdetét. Ezek a programok nem a Heck marhát tenyésztették tovább, hanem különböző fajták pároztatásával igyekeztek őstulkot előállítani.

A célhoz legközelebb jelenleg talán a Hortobágyi Nemzeti Park területén, 1997-ben a Pentezugban létrehozott, minimális emberi beavatkozást igénylő rezervátumban folyó tenyésztési program áll. A rekonstruált őstulok jelenleg is szelektálás alatt áll Hortobágyon.