Újjászületett a 140 éves Nemzeti Lovarda

Budapesten felavatták a West Hungária Bau Kft. és a Fejér-B.Á.L. Zrt. kivitelezésében felújított Nemzeti Lovardát. A Keleti pályaudvar közelében, a Kerepesi úton fekvő területen 3,2 milliárd forintos beruházásban egy 4,5 hektáros új lovasközpont jött létre. Az 1878-ban épült, második világháborúban megrongálódott lovardát a felújítással együtt bővítették is.

A Kóbli visszanyerte klubház jellegét

A lovardában az alábbi egységek jöttek létre:

• egy négy évszakos pálya, egy díjugrató pálya és egy gyakorlópálya,

• két fedeles lovarda,
• négy karám, 176 istálló,
• jártatógép, futószáras kör, állatorvosi kezelő,
• irodák, raktárak, konferenciatermek és szociális helyiségek.

Többek közt bővült a műemléki védettségű, „Kóbli” néven emlegetett főépület, amely visszanyerte klasszikus klubház jellegét. Továbbá egy 770 négyzetméteres Tudásközpont is épült, konferenciatermekkel és irodákkal.

A terület rekonstrukciójának a célja a beruházás korábbi közleménye szerint

nemcsak a lovassport meferősítése, hanem az ökoturizmus, a humán gyógyítás, és a lovas színházon keresztül a kulturális élet fejlesztése is volt.

Újra lovas nemzetként tekinthetünk magunkra

Az átadón részt vevő Orbán Viktor elmondta, a lovardát azért újíthatták fel, mert egy példaértékű polgári kezdeményezéssel sikerült megmenteni a pusztulástól. A miniszterelnök úgy fogalmazott, a 20. század elválasztotta a magyar embert a lovától, ugyanakkor lehet, hogy erre az avatóra évtizedek múlva úgy tekintünk majd vissza, amikortól a magyar újra lovas nemzetté nyilvánította magát.

Az ünnepélyen a Magyar Lovassport Szövetséget irányító Lázár Vilmos szintén arra emlékeztetett, 2002 után veszélybe került a létesítmény, miután az ingatlanspekulánsok célkeresztjébe került, és csak a lovas társadalom összefogásával sikerült megmenteni. Ugyanakkor az értékmentést követően létrehozták a lovaságazatot egységként kezelő Kincsem Nemzeti Lovas Programot. „Ennek eredményeként a Nemzeti Lovardán kívül is számos lovasiskola és lovaslétesítmény épült az országban, megváltozott a sportág társadalmi megítélése, egyre szélesebb lett a tömegbázis, szemléletváltás és szakmai megújulás történt" – összegzett az elnök.