Kúria, unitárius templom, szász és román ház, iskola, tanya és esztena is épül a skanzenben; a 15 hektáros múzeumi falu 124 épülettel születik meg.
Letették a Szentendrei Skanzenben megvalósuló erdélyi tájegység alapkövét. Szentendre szabadtéri múzeumában az EB Hungary Kft. kivitelezésében 15 hektáron 124 épület jön létre, ahol mintegy 25-30 ezer műtárgy segítségével mutatják majd be Erdély, a Partium és Moldva hagyományos életmódját.
Ahogy azt korábban is megírtuk, az épülő kiállítás a legjellegzetesebb erdélyi kistáji egységeket a Szilágyságtól Kalotaszegen át Gyimesig, Háromszéktől Gyergyóig huszonegy portába sűrítve, áttelepített vagy másolatban fölépülő épületekkel mutatja majd be.
A terület építészeti, társadalmi, kulturális és életmódbeli sokszínűségéből kifolyólag az épületek között szerepel kúria, unitárius templom, szász és román ház, iskola, tanya és esztena is.
Az épületek eredeti alapanyagok (pl. bontott erdélyi cserepek) és hagyományos munkaműveletek felhasználásával (pl. zsupfedés, vályogtéglafalak, boronafalak tapasztása) készülnek majd. A torockói porta végében büfékonyhát alakítanak ki, az egyik városi portán pedig kávéházat.
Az épületegyüttes létrehozása mellett a beruházás része egy patak létesítése szivattyús keringetéssel és malmokkal, valamint a közművek, illetve 1,4 kilométernyi aszfaltút, 1,75 kilométernyi makadámút és több mint 2 kilométernyi kerítés kiépítése.
Az alapkőletételen Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár felidézte: az ezredfordulón fogalmazódott meg először az igény, hogy a Szentendrei Skanzennek be kell mutatnia a határon túli magyarság népi építészetét és életmódját is, Erdély pedig mindig egy különálló egység volt önálló történetével, gazdasági és földrajzi viszonyaival.
Mint mondta, az elmúlt másfél évtizedben kiterjedt kutatási programok, terepmunkák és tárgygyűjtések körvonalazták a tervezett tájegységbe beemelendő kisrégiók, épületek és műtárgyak állományát. Ezután számos konferencián vitatták meg az eredményeket és az előkészítésbe bevonták a magyar egyetemeket, valamint az erdélyi múzeumokat is.
Cseri Miklós a Szentendrei Néprajzi Múzeum főigazgatója elmondta, hogy a nagyközönség előtt várhatóan 2022-ben megnyíló kiállítás bemutatja a trianoni békeszerződés által elszakított részek népi kultúráját egy olyan időszakban, amikor az ott élők kisebbségi létbe kényszerültek.