2020.09.19, Szombat

Hirdetés

„Építők nélkül nincsen építészet” – interjú a Román Csarnok megújulásának kulcsszereplőivel
Mányi István és Papatyi Balázs (Fotók: Bernát Benjámin/magyarepitok.hu; az interjú a m)

„Építők nélkül nincsen építészet” – interjú a Román Csarnok megújulásának kulcsszereplőivel

magyarepitok.hu

2020.05.09. 09:40

A Szépművészeti Múzeum Román csarnokán és kapcsolódó terein kiemelkedő munkát végzett a Magyar Építő, Mányi István mesterépítész és szakmai körökben szintén magasan jegyzett társa, Kardos Gábor tervei alapján. A kivitelező projektvezetője, Papatyi Balázs, a példamutató együttműködésért díjat is kapott a Magyar Építész Kamarától, erről beszélgettünk az építésszel és az építőmérnökkel.

Hirdetés

Mányi István és Papatyi Balázs láthatóan jól működő csapatot alkotott a Szépművészeti Múzeum Román Csarnokának és kapcsolódó tereinek 2018-ban lezárult átfogó rekonstrukciójánál, amely a Liget Budapest Projektnek köszönhetően valósult meg.

A három évig tartó felújítás után 2018 októberében újranyílt múzeum épülete a Megőrzés kategóriában 2020. május 7-én nyerte el az Europa Nostra, más néven az Európai Unió Kulturális Örökség Díjat - a 2019-es Építőipari Nívódíj és a Pro Architektura Díj után.

Az Ybl-díjas építész és a Magyar Építő Zrt. főépítésvezetője között érezhető a személyes összhang, a nagyszabású beruházással kapcsolatban is jó együttműködésre emlékeznek vissza.

 

A Román Csarnok (A képre kattintva galéria nyílik.)

Az évtizedes adósságot törlesztő rekonstrukcióért Papatyi Balázst és Ámon Kornélt Sándy Gyula-díjjal jutalmazták. A díjazottakat a nívódíjas fejlesztéseket felépítő fővállalkozók projektvezetői közül választják ki, annak a felelős műszaki vezetőnek adományozható, aki a legeredményesebben működött közre az építészeti koncepció megvalósításában.

Lapunk most interjúval mutatja be Mányi István és Papatyi Balázs példás eredményeket produkáló munkakapcsolatát és az Ybl-díjas építész szemléletét, valamint a Szépművészeti Múzeumhoz kapcsolódó különleges szakértelmét. Fontos körülmény, hogy Mányi István vezető építész tervezőként már az intézmény 1989-től 1998-ig tartó rekonstrukcióját is vezette.

 

Kölcsönös tisztelet

 

 

Mányi István az interjú elején kiemelte, mindig nagyon fontos számára, hogy a kapcsolata az építésvezetővel kifogástalan legyen. ”Nem helyes, hogy az emberek túlnyomó része ezt nem így értékeli. Már lassan ott tartunk, hogy ha felmerül az a szó, hogy kivitelező, azt gondolják, hogy valaki rosszul akar valamit megcsinálni. Ez egy elfajult gondolat: építők nélkül nincs építészet.”

Rámutatott arra is, hogy erre a jó kapcsolatra mindig törekszik, és van, amikor ez különösen jól alakul: ilyen volt a Szépművészeti 2018-ban lezárult projektje is. „Nem volt nehéz dolgom mert a Balázs egy kitűnő ember.”

 

Modern technológia és nagy tervezői tudás

 

 

A szakember elárulta, a Román Csarnok és a kapcsolódó tereinek felújításánál több egyedi helyzet is volt, ahol a modern technológiát jól kezelték. Ahhoz, hogy a helyszínt az időszaki kiállítások kiszolgálásra alkalmassá tegyék sokkal nagyobb teherbíró képességű alapot kellet kialakítani, mint az a Román Csarnok eredeti állapotában volt. Ezt jet grouting talajszilárdító technológiával tették lehetővé lehetővé, ennek során az épületnek mintegy lábakat növesztenek a földben.

A klímatechnika kialakításánál is rámutatott egy emlékezetes epizódra, ahol szembement az ortodoxiával, ami azt írta volna elő, hogy alul engedjék be az új levegőt, amely felhasználva felszáll és ott szívják el. Azonban ezt a Román Csarnokban csak úgy lehetett volna megoldani, ha légelszívók vannak a múzeumi térben, ami esztétikailag, illetve szakmailag sem lett volna helyes. Így Mányi István évtizedes tapasztalatára és a múzeum ismeretére építve kidolgozott egy olyan rendszert, amellyel el tudták kerülni ezt.

 

 

„A kezelt levegő mindig egy-két fokkal hűvösebb, mint ami bent van a térben, még akkor is, ha intenzív légcsere van” – fejtette ki. Így tehát ha beengedik a levegőt a csarnok terébe, akkor a hűvösebb levegő lesüllyed és ezt a másik oldalon pedig el lehet szívni, így mintegy átöblítve a teret. A kivitelezés közben egy egyetemi tervezőcsapat megkérdőjelezte a megoldást, így füstpróbával derült ki végül, hogy Mányi Istvánnak volt igaza, és ma is így működik a rendszer. „Nagyon örülök, hogy amikor ezt javasoltam, Balázs rögtön elfogadta.”

 

Hamar meglátszott a tudás

 

 

Papatyi Balázsnak a közös munkáról elsőként az jutott eszébe, hogy mennyit sétáltak együtt Mányi Istvánnal a Szépművészetiben. „Egy építkezés során rendkívül sok kilométert lejár az ember (ehhez a kora ellenére idén télen egy 3 napos, 120 kilométeres emléktúrát is teljesítő Mányi Istvánnak is megvolt az állóképessége – a szerk.), ez most is így volt, és közben átalakult bennem az, ahogyan láttam a múzeumot.”

„Amikor végigjárod ezt a területet, bármelyik szakaszában, először az jut eszedbe, hogy már voltál itt évekkel ezelőtt. Aztán azt látod, hogy ez a te munkaterületed, aztán pedig azt látod, hogy a te feladatod, végül pedig rájössz, hogy ez nem az, amit az iskolában tanultál, hanem egy egyedi feladat” – fejtette ki.

 

 

Nem csak szóban, hanem papíron is megállta a helyét

A hosszú közös séták a folyosókon és a munkaterületen fontos felismeréseket hoztak. „Ha István valamit elmondott, akkor az úgy volt. Az évtizedes tapasztalat egyértelműen megmutatkozott” – mutat rá Papatyi Balázs.

De más példát is hoz arra, hogy egy különlegesen jó partnerségben dolgozhatott. „Amikor István és Kardos Gábor ránéztek egy megoldást igénylő problémára, rögtön tudták mondani azt a választ, ami nem csak szóban, hanem papíron is megállta a helyét.’

 

 

A beszélgetésből kiderül, fontos volt, hogy a múzeumot nagymértékben ismerő építész vezesse a Román Csarnok projektjét. Mányi István és Papatyi Balázs azt is kiemelte, hogy milyen jó hangulatú volt a közös munka. Az Ybl-díjas építész elmondta: bár ez egy összetett dolog, talán azt is ki lehet jelenteni, hogy a kivitelezővel gyakran jobb kapcsolata volt, mint az építtetővel.  

 

Külön nívója van a történetnek

 

 

A Magyar Építő projektvezetője ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy a cég számára is nagy jelentőségű volt, hogy ezen a projekten Mányi Istvánnal együtt dolgozhatott. „Nem ez az első kávézásom Istvánnal, és nem csak a kivitelezésre gondolok. A saját kiadványainkba is készítettünk riportot Istvánnal az építkezésről, mert felismertük, hogy mekkora nívója van ennek a történetnek.”

A Román Csarnok új múzeumi kávézójában lefolytatott beszélgetés zárszavaként Mányi Istvánnak a Schickedanz teremben ünnepélyesen átadták az építőipari nívódíjat.

Szabó Ákos

 

 

Galéria

HelyiMagyar Építő ZrtnívódíjakinterjúműemlékfelújításSzépművészeti Múzeum