Akcióba léptek az óriási úszódaruk a főváros újjászülető vasúti hídjánál

Fontos állomáshoz érkezett a Déli összekötő vasúti Duna-híd fejlesztése, amely a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) nettó 35,9 milliárd forintos beruházásában a Duna Aszfalt Kft. kivitelezésével jön létre.

A Rákóczi híd mellett futó vasúti átjárón megkezdték az új hídszerkezet első egységének a beemelését a speciális emelőműre, amely azután elhelyezi azt a pillérekre.
 

Ahogy azt korábban is jeleztük, a beruházás a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) és a NIF együttműködésében épülő Déli Körvasút első fejlesztési üteme. Ez az ütem a szóban forgó vasúti híd korszerűsítését és bővítését viszi véghez.​ 

A projektben a Keleti pályaudvar és Hegyeshalom közötti vonalon fekvő, korábban kétvágányos híd egy harmadik vágánnyal bővül. 

A híd korábbi felszerkezetét elbontották, az új hídszerkezet elemeit a híd melletti pillérekre helyezik rá. Az alépítményeket át kellett alakítani az új felszerkezetek fogadására, továbbá új, cölöpfalas hídfőt kellett építeni a budai oldalon.

Óriási vízi járműpark gyűlt össze a beemeléshez

Az 510 méter hosszú híd Duna feletti acélszerkezeti egységeit a csepeli előszerelő területen készítették el. Ezek első acéleleme 80 méter hosszú és a hídtartozékokkal együtt 425 tonnás súllyal bír.

A mozgatásához szükséges úszódaruk, a 200 tonna teherbírású Clark Ádám és a 300 tonna teherbírású Hebo lift-8 (korábbi nevén Atlasz) megérkezéséről ebben a cikkünkben számoltunk be.

Nagyon jelentős vízi járműpark van jelen a Dunán, miután a két nagy úszódaru mellett egy úszóbárka, illetve az emelőművek és számos további eszköz is a helyszínen vannak. 

Három órán át zajlik az emelés

A most elkezdett munkafolyamat az első hídelem beemelését és pozícióba húzását foglalja magába.

A beruházó NIF beszámolója szerint a hétfői munkálatok leglátványosabb mozzanata, amikor az úszódaruk a hídszerkezetet a rögzítések után átemelik az emelőműre.

Az emelési folyamat nagyjából 3 órát vesz igénybe. Ez alatt az idő alatt emelik fel a hídszerkezetet a bárkáról, megtörténnek a szükséges bárka- és emelőmű mozgatások, végül az emelőművön elhelyezik a szerkezetet.

Annak érdekében, hogy az átemelés végrehajtása sikeres legyen, az elmúlt napokban közel 70 ember dolgozott a hídépítés helyszínén és további 65 a csepeli előszerelő területen.

Tolóhajók, kisgéphajók és dereglyék is segítenek

Ezután következhet majd a pilléreken való elhelyezés, melynek műveletét nehezíti, hogy a pillérek a meglévő vasúti híd és a Rákóczi híd között állnak, így az úszódaruk gémjével nem lehet hozzájuk férni.

Az elemeket ezért csak alulról beemelve lehet a helyükre illeszteni, a látványos és nehéz munkát a speciálisan erre a célra kialakított hidraulikus emelőmű végzi, amelyre hétfőn felhelyezik az első elemet.

A rendkívüli pontosságot igénylő művelet során a szükséges manővereket tolóhajók, kisgéphajók és horgonyzó dereglyék is segítik.

A NIF közleménye szerint a hídelem emelőművel történő függőleges irányú mozgatása további előkészítő tevékenységet követően legkorábban szerdán kezdhető meg.

"Hatalmas körültekintést igénylő, várhatóan több napig tartó feladatról van szó, melynek megvalósítása a vasúti, a vízi, és a közúti forgalom fenntartása mellett történik, ezért csak ideális időjárási- és vízállási körülmények esetén indítható meg" - derül ki a közleményből.

Negyedóránként induló vonatok az elővárosokból

A hétfői eseményen Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára is részt vett. Hangsúlyozta, jobb egyensúlyt kell teremteni Budapest és az agglomeráció közlekedésében, ezért fejlesztik az elővárosi vasutat, a HÉV-vonalakat.

"A stratégiai célunk az, hogy minden elővárosi vasútállomásról 15 percenként induljon vonat Budapestre, ezek legalább három metróvonalat érjenek el közvetlenül, és hogy egyetlen bérlettel lehessen igénybe venni a MÁV, a Volán és a BKV járatait”

- mutatott rá az államtitkár.

Új metrócsatlakozásokat nyernek az elővárosi vasutak

Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója hozzátette, a Déli Körvasút fejlesztése lehetővé teszi, hogy olyan vonatokat lehessen indítani, amelyek Székesfehérvártól Hatvanig járhatnak – ehhez eddig a kapacitás és az új megállók is hiányoztak. "A Déli Körvasút fejlesztésének köszönhetően új megállók épülnek" - hívta fel a figyelmet. "Ezek az eddig hiányzó metrócsatlakozást is biztosítják majd Kelenföldön a 4-es, a Népligetnél a 3-as és a reményeink szerint a jövőben Közvágóhídnál is az 5-ös metróhoz.

Ezáltal az itt közlekedő vonatok teljes értékű kapcsolatot adnak mindenkinek, akik a budapesti belvárost, vagy szinte bármelyik budapesti célpontot keresik.

Évszázados álom valósul meg

Nyul Zoltán, a NIF Zrt. beruházási vezérigazgató-helyettese hangsúlyozta, a híd úgy újul meg, hogy a forgalom ne szenvedjen csorbát, ennek érdekében és a vasúti forgalom folyamatos fenntartásának igénye miatt szakaszosan kerülnek a helyükre az egyes hídelemek. 2022 szeptemberére készül el a jelenlegi két hídszerkezet helyetti 3 rácsos acélhíd.

Hozzátette, a Déli Körvasút fejlesztése egy évszázados álom, amelynek már az első üteme is hozzájárul ahhoz, hogy korszerű összeköttetés jöjjön létre a két városrész, illetve Kelet- és Nyugat-Magyarország között.

Nyiszter Tamás, a MÁV Zrt. beruházási vezérigazgató-helyettese Kelet és Nyugat Magyarország összekapcsolásának legfontosabb műtárgyának nevezte a hidat.

"A Déli összekötő vasúti Duna-hídon keresztül halad át Magyarország keleti és nyugati országrésze közötti vasútforgalom mintegy 90 százaléka, ami 2020 első félévében összesen 50.356 vonatot jelentett"

- árulta el. 

"A napi átlag 277 vonat közül több mint fele személyvonat, harmada tehervonat, a többi pedig szerelvényvonat. Ferencváros – Kelenföld állomásközben a tavalyi évben az utasforgalom 4,6 millió fő volt.”