Műemlék épületeink rekonstrukciója, több, mint építészet – legalábbis nekünk, a WHB Groupnak sokkal többet jelent.
A nemzeti kultúra egyik oszlopa a nemzet művészete, mely magában hordozza népének lelkét, ízlését, történelmét. Azonban amíg egyes művészeti alkotások, mint a versek vagy a zenei művek, könnyen örökíthetők, más művészeti ágak remekeit az idő vasfoga és a történelem viszontagságai könnyen pusztíthatják.
Az építészeti kincsek épp ilyenek. Műemlék épületeink rekonstrukciója, több, mint építészet – legalábbis nekünk, a WHB Groupnak sokkal többet jelent. Örökségünk hozzáértő védelme közös érdekünk. Ezért vagyunk rendkívül büszkék, hogy olyan munkánk lehet, mely által szerepet játszhatunk az ilyen nagy becsű közös értékeink megóvásában és helyreállításában. Az ilyen különleges feladatok ellátására jött létre Műemlék Divíziónk, mely a legelhivatottabb szakembergárdával áll a legnagyobb kihívások elé is. Az elmúlt időszakunk pedig bővelkedik nagy volumenű, és még nagyobb fontosságú projektekben – kezdi sorolni a WHB Group aktuális és a közelmúltban befejezett rekonstrukciós munkáit Paár Attila, tulajdonos:
A Goethe idézet, mely szerint „az építészet kővé vált zene”, sokszor jut eszünkbe mostanában a Magyar Állami Operaház felújítási munkái közepette. A közelmúltban hozzáfogtunk a tetőszerkezet teljes felújításához, ezt azonban egy nagyon látványos művelet kellett, hogy megelőzze: a 3 tonnás, 1884-ben, bronzból készült csillárt kellett leengedni. A műalkotás, amellett, hogy Ybl Miklós formatervei alapján készült, igazi ipartörténeti csoda: leengedő szerkezete eredeti és mai állapotában is egy kézi csörlő segítségével működik.
A főváros budai oldalán még több jelentős felújítási projekttel büszkélkedhetünk: a Nemzeti Hauszmann Program keretében folyamatos rekonstrukciós munkák zajlanak a Budai Vár történelem által megtépázott, vagy teljesen megsemmisült épületegyüttesein.
Van, ami komoly régészeti, művészettörténeti és építészeti munkák összehangolásával, tehát a művészet és a tudomány kézfogása által tud csak a semmiből újjászületni. Ilyen a még készülő Csikós Udvar egyik kiemelkedő épülete, a Királyi Lovarda is, mely a II. világháborúban súlyos találatot kapott. Amit a háború elkezdett, a kommunista rezsim fejezte be, és az ötvenes években teljesen lebontotta. A Lovarda most, egy teljes emberöltő után, szinte a semmiből született újra Potzner Ferenc építész irányítása alatt. Az épület kinézetre épp olyan lett, amilyennek Ferenc József császár láthatta, a belbecs azonban 21. századi: modern megoldásokkal kivitelezett, multifunkcionális rendezvénytérként éledt újra.
A Nemzeti Hauszmann Program része az Ybl támfal jelenleg zajló megújítása is. A szintén különleges szakértelmet igénylő munkálatok egyik érdekes kihívása az, hogy az állványzat folyamatos alakítás alatt van, mivel a fal vastagsága változó, és helyenként egészen hatalmas mészkőelemeket kell ki-és beemelnünk.
A Palotanegyedben elkészült a neorokokó stílusú Károlyi–Csekonics Palotaegyüttes átfogó felújítása. Az épületen szintén a második világháború végzett jelentős pusztítást, a művészeti jelentőségéhez méltón átfogó felújításra azonban 2017-ig várnia kellett. Ekkor kezdődtek a munkálatok, melyeknek köszönhetően idén szeptember 1-el a tudomány szolgálatába álhatott: a palotaegyüttes a Károli Gáspár Református Egyetem használatába került.
„A WHB Group tevékenységi köre elég szerteágazó, azonban, ha munkáinkról kérdeznek, valahogy mindig a Műemlék Divíziónk projektjeiről mesélek a leghosszabban. Azt hiszem, nem nehéz ezt megérteni. Egy műemlék rekonstrukciója nem csak az építésről szól: számos szakma kiválóságainak kell együtt dolgoznia, a tudománynak és a művészetnek kell együttműködnie. Óriási kihívás és még nagyobb megtiszteltetés, ha ilyen összetett és fontos feladatot bíznak ránk. Értékeink megőrzése az értékteremtés egy fontos formája” - vallja Paár Attila.