A Gödöllő és Hatvan közötti vasúti vonalszakasz pályaépítését a Swietelsky Vasúttechnika végzi, a három éve tartó munkálatokban 27 kilométeres pályát építenek át, és korszerűsítik a felsővezeték hálózatot is.
A Budapest – Hatvan (80a) vasútvonal korszerűsítése a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásában három projektben valósul meg:
A Gödöllő és Hatvan közötti 27 kilométeres szakasz pályaépítésével kapcsolatosan Kónya Viktor, a Swietelsky projektvezetője adott tájékoztatást lapunk számára.
A szakember ismertette, hogy a kivitelezési szerződést 2017 végén írták alá, az első vágányzárak pedig 2018 tavaszán kezdődtek. Ezt követően
2019-ben egy 10 hónapig tartó teljes kizárásos vágányzár alatt épült át Gödöllő állomás vágányhálózata, Gödöllő és Aszód között mind a két vágány, illetve több fázisban Aszód állomás is.
A teljes kizárásos vágányzárat követően tavaly több fázisban, vonatforgalom mellett építették át Tura állomást, illetve a Tura – Hatvan közötti ívkorrekciót. A pályaépítéssel párhuzamosan jelentős magasépítési és útépítési munkálatok is zajlottak. Jelenleg a MÁV-HÉV gödöllői végállomásának befejező munkáit végzik a szakemberek.
A projekten az SMD-80-as átépítő gép, a SUZ-350-es építő, illetve bontó szerelvények, illetve a PM-1000-es alépítményjavító géplánc dolgozott, amelyekről korábban részletes ismertetővel jelentkeztünk.
„Az átépítő gépeink napi átlag 1500 méteres teljesítményre is képesek nappali munkavégzéssel, az alépítményjavító géplánc pedig 24 órás munkavégzés mellett 600-800 méter teljesítményre alkalmas, de ez jelentősen függ a bevágási mélységtől, illetve a védőréteg vastagságától”
− tájékoztatott Kónya Viktor.
Kuriózumnak számított a teljes vágányzár idején a Gödöllő – Aszód szakaszon az az időszak, amikor az egyik vágányon vágányátépítés, a másik vágányon pedig alépítményjavítás folyt egyszerre, és mivel ellenkező munkairányban folyt a kivitelezés, elhaladtak egymás mellett a több száz méteres szerelvények.
A projekt keretén belül felújítják a villamos felsővezeték hálózatot is, ezek a munkálatok a pályaépítéssel párhuzamosan zajlottak, és folyamatosan egyeztetniük kellett a szakkivitelezőknek. Az oszlopállítások a pályás kivitelezések előtt vagy a pályás kivitelezés első fázisaival párhuzamosan, a vezetékhúzások és szabályozások pedig a vágányzár utolsó szakaszában zajlottak, a vasúti pálya szabályozásait követően.
A beruházásban Gödöllő vasútállomás szomszédságában az eddigi szintbeni útátjárót kiváltva 143 méteres hosszúságú hídszerkezetet építettek a Swietelsky Vasúttecnika munkatársai.
„A nemrégiben átadott Köztársaság úti felüljáró építése idején a közút forgalmi rendjét folyamatosan változtatnunk kellett, amit a gödöllőiek nagy türelemmel viseltek, amit ezúton is köszönök nekik”
– emelte ki Kónya Viktor.
A változások kommunikálásában nagy segítséget nyújtott az önkormányzat is, így zökkenőmentesen folyhatott a felüljáró építése.
A projekt legnagyobb kihívást jelentő részeként a már említett Gödöllő − Aszód nyíltvonali szakaszt említette a projektvezető: itt fokozottan védett természetvédelmi területekkel körülvéve építettek át a mintegy 10 kilométer hosszú kétvágányos pályát úgy, hogy egyszerre dolgoztak a PM 1000 alépítményjavító, az SMD 80 vágányátépítő, illetve a vágányszabályozó gépláncok, továbbá a dozátor kocsikból (általában zúzottkő szállítására használt önürítő vasúti teherkocsi – a szerk) álló szerelvények naponta többször fordultak meg a szakaszon.
„Ennek alapfeltétele volt, hogy az előbbi pályamunkákat megelőző szűk 5 hónapban közel 40 vasúti műtárgyat és hidat át-, illetve megépítettünk, ezzel lehetővé tettük a munkavonatok közlekedését”
– fűzte hozzá a projektvezető.
A beszélgetés végén a Swietelsky projektvezetője a kivitelezés mennyiségeibe is betekintést engedett. Többek között: