Konkrét lépés a főváros közlekedését megreformáló fejlesztésben

Magyar Közlönyben megjelent a határozat: a kormány elfogadta a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégiát (BAVS) – olvasható Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár szerdai Facebook posztjában.

Korábban már írtunk arról, hogy a stratégiát Vitézy Dávid vezetésével a Budapest Fejlesztési Központ készítette (BFK), együttműködésben a JASPERS szakértőkkel, az Európai Unió Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF – a Szerk.) támogatásával, a MÁV-val és az Információs és Technológiai Minisztériummal.

A bejegyzésből kiderül, hogy naponta egymillió ember jön be autóval az agglomerációból és a külső kerületekből a belső városrészekbe. A közlekedési dugók megbénítják a belvárost, és szennyezik a levegőt.

A megoldás a közösségi közlekedés folyamatos fejlesztése, vonzóbbá tétele, a hiányzó északi (aquincumi) és déli (Galvani) peremhidak, kapcsolódó körúti elemek megépítése, ezzel a belváros tehermentesítése, és nagyszámú P+R, B+R parkoló létesítése külső csomópontokon – fűzte hozzá az államtitkár.

 

A stratégia tarifaközösséget javasol

Budapest és környéke közlekedése fejlődésének elengedhetetlen feltétele a vasút fejlesztése. Ez országos és európai jelentőséggel is bír, hiszen Budapest ma szűk keresztmetszet.

A vasútnak újra fontos közlekedési eszközzé kell válnia Budapesten belül, és a mainál sokkal kihasználtabb eszközzé az agglomerációs utazásoknál. A BAVS a célok eléréséhez a következő módon járul hozzá, melyet legegyszerűbben négy számmal lehet jellemezni:

• 4 - minden állomásról óránként 4 vonat induljon Budapestre,
• 3 - amelyekkel legalább 3 metróvonal elérhető közvetlenül,
• 2 - duplázódjon meg a budapesti elővárosi utasforgalom,
• mindezt egyetlen jeggyel vagy bérlettel lehessen igénybe venni.

 

A Duna-alagút felszámolja a fejpályaudvarok kapacitáskorlátját

Fürjes Balázs bejegyzése szerint mindez akkor érhető el, ha vasút átfogó korszerűsítése megtörténik. Ennek érdekében

• a korszerű járművek beszerzése tovább folytatódik,
• folyamatosan újulnak meg a vasútállomások,
• sokkal nagyobb kapacitású átmenő rendszerű pályaudvarokat hoznak létre a jelenlegi fejpályaudvarok helyett.

„A Kelenföldet, a Déli és a Nyugati pályaudvart összekötő vasúti alagút megépítésével egy több mint 100 éves tervet valósítunk meg, továbbá újjászületnek a felszabaduló rozsdaövezetek, új közösségi terek, parkok jöhetnek létre”

 – írta Fürjes Balázs.

 

1000 milliárd forintot fordítanak HÉV-fejlesztésre

Az államtitkár hozzátette: a döntés alapján a következő két évtized kormányai újabb 3 ezer milliárd forintot (plusz HÉV-fejlesztésre további ezer milliárdot) fordítanak Budapest és a várostérség közlekedésének jelentős fejlesztésére, döntően európai uniós forrásokból.

A MÁV teljes éves utasforgalmának 75 százalékát ma is a főváros és agglomerációja közötti közlekedés adja, Budapest egyúttal az országos vasúti forgalom legfontosabb és a nyugat-keleti irányú európai vasútforgalom egyik legfontosabb csomópontja.

A bejegyzés végén az államtitkár megjegyezte:

a húsz évre szóló terv első 1500 milliárd forintjára már garantált európai uniós forrás lesz 2027-ig.

A stratégiáról készült videó itt tekinthető meg.

A cikk a Budapest Fejlesztési Központ támogatásával jelent meg.