Erdély megérkezett Szentendrére: egy kisváros és egy falu épült a Skanzen területére

Szentendrén május 19-én megnyitották a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Erdély épületegyüttesének első egységét, melynek kivitelezését az EB HUNGARY INVEST Kft. végezte el. Az eseményen Novák Katalin köztársasági elnök is részt vett.

Ahogy azt korábban is jeleztük, az erdélyi tájegység első része húszéves előkészítés és négy és fél éves kivitelezési munka eredményeként nyílhatott meg. A mintegy 10,1 milliárd forintos projekten többek közt 27 néprajzos és történész dolgozott.

Az épületegyüttes különlegessége, hogy az érdeklődők bepillantást nyerhetnek nemcsak az erdélyi falu, hanem a székelyföldi városok lakóinak polgárosodó életébe is. A székely kisvárost hat épület, az erdélyi falut öt porta és az egyházi telken álló unitárius templom, iskola, kultúrház jeleníti meg.

A Sztaravodai út túloldalán épült fel az új egység

Az Erdély épületegyüttes megvalósulásával a Skanzen hatvan hektáros területe tizenöt hektárral növekedett, az épületegyüttes a Sztaravodai út bal oldalán épült fel.

Az új tájegységet egy gyalogos aluljáró köti össze a szabadtéri múzeum meglévő területével, amelyről ebben a cikkben számoltunk be. Az aluljáró kivitelezője a METO Építő Zrt., a közlekedési infrastruktúra tervezéséért a FŐMTERV Zrt. felelt. Az aluljáró építészeti kialakítását az Avant-Garde Építész Stúdió végezte.

A tájegység lehetőséget ad a tér és az idő korlátainak az átlépésére

A csütörtöki átadón Novák Katalin beszédében kiemelte, hogy az erdélyi magyar kultúra nem a múltunk egy darabja, hanem a jelenünk része, kulcs a magyar jövőhöz. Mint mondta, a szentendrei skanzen erdélyi tájegysége olyan, mint egy csillagkapu, lehetőség arra, hogy átlépjünk tér és idő korlátain, s Erdélyben érezzük magunkat.   

Kitért arra is, hogy Szentendréről Erdélybe vezet ma az útja, a következő napokban ellátogat Kolozsvárra, Magyarlapádra, Nagyenyedre és Gyulafehérvárra is.