A Duna kis vízszintjének trendszerű szabályozása az éghajlatváltozás vízügyi kihívásai, az elavult technológia korszerűsítése egyaránt sürgetővé tette – többek között - egy új szivattyútelep építését Budapesten a Kvassay-vízlépcsőnél.
A Colas Alterra Zrt. és a STRABAG Generálépítő Kft. konzorciumának komplex projektjében a szívó oldali műtárgyak kivitelezése a MEVA zsalurendszerével valósul meg.
A Csepel-sziget északi részén található hazánk egyik legrégebbi és legkomplexebb vízügyi műtárgya, a Kvassay-vízlépcső.
1911-ben adták át a forgalomnak a hajózó zsilipet, majd utána szivattyútelep és vízerőmű is épült a Ráckevei-Soroksári-Duna-ágra. Összetett feladatai miatt gyakran a Duna urának is nevezik a létesítményt. A Kvassay-zsilip az elsőrendű árvízvédelmi vonalban ellátja a Budapest-Baja árvízvédelmi öblözet védelmét.
Aszályos időszakokban a műtárgy biztosítja a szabályozott vízszintet a Ráckevei–Soroksári-Duna-ágban. Amennyiben a nagy Duna vízszintje túl alacsony, tehát a gravitáció hatására nem tud elegendő mennyiség átfolyni, az erőmű szivattyúként is funkcionál: ennek segítségével tudják táplálni a Soroksári-Dunát. Ez az ág látja el vízzel a Dunavölgy halas tavait és öntözőrendszereit.
A műtárgynak kiemelt feladata van a vízminőség szabályozásában is. Ökológiai katasztrófát idézne elő, ha nem jutna elegendő friss víz a Duna mellékágába, mivel a dél-pesti szennyvíztisztító által kezelt víz itt folyik bele a folyóba. Megfelelő hígítás nélkül nagyon megemelkedne a folyóág vizének tápanyag-tartalma, ami jelentős ökológiai károkat okozna. A Kvassay-zsilip és környéke kedvelt célpont a vízitúrázók és a horgászok körében is.
A Duna biztonságos vízszintszabályozása érdekében az Országos Vízügyi Főigazgatóság beruházásában a Colas Alterra Zrt. és a STRABAG Generálépítő Kft. konzorciuma 2022 januárjában egy óriásprojekt keretében kezdte el a Kvassay-vízlépcső komplex felújítását, melynek keretében
A kivitelezés eddigi szakaszában már elkészült többek között az új szivattyútelep Ráckevei-Soroksári-Duna-ág felöli nyomócső vezetéke és a hozzá tartozó torkolati műtárgy. Modernizálták az erőmű épületének energetikai és villamossági rendszereit, felújították a turbinákat.
Jelenleg a szívó oldalon az akna műtárgyának és az előfenék vasbeton szerkezetének építése zajlik. Ehhez szádlemezek segítségével lehatárolták a folyó medrében a munkaterületet és kiemelték szivattyúkkal innen a vizet. A 150 méter hosszú és 7 méter széles járszolgálaton belül építik meg a szívó oldali főműtárgyat.
A projekt megvalósításában szerepet vállalt a Horizont Invest Szerkezet Kft. is, a cég szakemberei pedig a MEVA Zsalurendszerek Zrt. zsaluzatainak segítségével több mint hét méteres falmagasságig készítik el a folyómederben a műtárgyat.
A munkaterületen kialakítják az előfenék betonozásához a vasbeton-szerkezetet, ezek vezetik majd rá a vizet a négy szivattyúra.
Kecskeméti Gábor, a MEVA értékesítő mérnöke portálunknak elmondta, hogy júliusban kezdték el a zsaluépítést, majd két ütemben betonozták a műtárgy első elemeit. A méret- és alakpontosság precíz megvalósítása miatt az egyedi falvégkialakításokat nem a helyszínen készítették el. A szakember hozzátette,
a zsaluzás előtt 3D-s zsaluzási és gyártmánytervek készültek, annak érdekében, hogy a lehető legpontosabban és leggyorsabban tudják az előre elhelyezett szerelvények körül is, szokatlan geometriai formában is a zsaluzatot felépíteni.
A kivitelezés feszített ütemezése miatt két műszakban, tehát éjjel-nappal folyik a munka a vízerőtelepnél. Emiatt is a MEVA nagytáblás zsaluzáshoz használt Mammut termékeit alkalmazták a műtárgynál, amellyel harminc százalékkal is lefaragható a zsaluzási idő.
Az elemek három kötési móddal illeszthetőek össze, mindössze egyetlen szerszám használatával. A MEVA Mammut kialakítása révén akár látványbeton felületek megvalósításához is alkalmazható.
A projekt során kihívást jelent, hogy az árvízvédelmi résfal szintjéhez képest 10 méter mélyen is, a folyómedrében kell a munkát elvégezni – mondta el Kecskeméti Gábor. Nehezítette a kivitelezést a nyári óriási hőség is, bár ennek előnyeit igyekeztek kihasználni a betonozásnál, hiszen a kötési idők rövidülhettek.
Az őszi időszakban már az árvíz okoz problémát. Az árhullám miatt el kellett árasztani a munkaterületet. Az ár elvonulása után kármentésre kell készülni és arra, hogy a munka folytatása előtt el kell távolítani a munkaterületről az iszapréteget.
A Duna és a mellékágainak vízszint-változását folyamatosan nyomon követik, hogy a kivitelezés során maximális biztonságban legyenek a mederben dolgozó szakemberek. A tervek szerint a júliusban elkezdett zsaluzással 2025 januárjában készülhetnek el.