Agnes Denes budapesti tárlatához kapcsolódó időkapszulát helyeztek el pénteken a Városligetben

Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója a pénteki budapesti eseményen kiemelte: a múzeumban 2024 végén megnyílt A logika rendszerei - a rendszerek logikája: Agnes Denes művészete című kiállításának része volt a művész által összeállított, az emberiség és a természet jövőbeli viszonyának és az emberiség fennmaradásának kérdéseit vizsgáló, 21 kérdést tartalmazó kérdőív. Ezt több mint százötvenen töltötték ki, a beérkezett válaszokat digitális formában egy ezer év múlva felbontandó időkapszulában helyezték el a Városliget mértani középpontjában.

Az ember és a természet harmonikus együttélésére kevesebb jobb példa akad, mint a megújult Városliget, emiatt méltó helyre került ez az időkapszula - hangsúlyozta Baán László.

Kumin Mónika, a Szépművészeti Múzeum A logika rendszerei - a rendszerek logikája című tárlatának kurátora elmondta, hogy Agnes Denes - akinek a munkáiban visszatérő elemként jelenik meg az időkapszula - számára a kérdőív nemcsak művészeti eszköz, hanem tudományos kutatás is, amely a 2020-as években élő emberek gondolkodásmódját a jelenhez és a jövőhöz kapcsolódó elképzeléseit és érzéseit rögzíti.

 

 

Tájékoztatása szerint a magyar származású, Amerikában élő művész az 1970-es években alkotta meg az ökologika fogalmát, mely komplex művészi gondolkozásának két alappillére, az ökológia és a logika kettősségére utal.

Kiemelte: a máig alkotó művész - akinek a művei a globális túlélésről gondolkodnak - egyik legemblematikusabb munkája az 1982-es Búzamező-szembesítés című akció, melynek során önkéntesek bevonásával búzával vetett be, majd aratott le egy körülbelül egy hektáros törmeléklerakó területet Manhattan déli végében, az akkor még álló ikertornyok közelében.

A performansz a rosszul megválasztott prioritásokra, a világméretű éhínségre és a helytelen gazdálkodásra hívta fel a figyelmet - magyarázta a kurátor.

Mint mondta, hasonlóan korszakalkotó jelentőségű volt a Fahegy - élő időkapszula című kollaboratív projektje is, melynek részeként egy matematikai képletből származó mintázat alapján tizenegyezer fát ültetett el ugyanannyi ember Nyugat-Finnországban. A projekt révén a művész az emberi teremtőerőt kívánta egyesíteni a természet folyamataival - emelte ki Kumin Mónika.

Az eseményen kiosztott sajtóanyaga szerint Agnes Denes 1931-ben született Budapesten, később családjával Svédországba, majd az 1950-es években az Egyesült Államokba költözött. Fiatalon a versírással próbálkozott, ám végül szisztematikus vizuális kísérletezésbe kezdett, amely során a különféle tudományterületek eredményeit ötvözte.

Az 1960-as években vált nemzetközileg ismertté, sokoldalú művészi gyakorlata a tudomány és a képzőművészet kölcsönös összefüggésére épül. Különféle médiumokat és tendenciát ötvöző alkotásaiban az elsők közt vonta be az ökológiai szemléletet a képzőművészetbe. Konceptuális gyökerű művészete mind a land art és az environment műfajához, mind a költészethez és a filozófiához, a grafikához, vagy az installációművészethez kötődik.

Agnes Denes műveit a jövő nemzedékeinek szóló üzeneteknek szánja. Egyedülálló, sajátos környezettudatos érzékenységéről tanúskodó művészete arra tanít, hogy a természet, az emberi értékek és a tudás fenntartható rendszerében elkerülhető az ökológiai katasztrófa.

A vasárnapig a Szépművészeti Múzeumban megtekinthető kiállítás reprezentatív grafikai és fotósorozatok, rajzok, fotódokumentációk és videók segítségével járja körül Agnes Denes életművének jelentős alkotói állomásait. A tárlat a magyar származású amerikai képzőművésznek, a nemzetközi kortárs művészet egyik meghatározó jelentőségű alakjának mintegy 60 művét mutatja be.