Szentendrén nem csupán jóllakhatunk a Szent Márton-napi libaételekkel, hanem a téli társas munkákat is kipróbálhatjuk, a tollfosztástól a dióbölcső készítésig.
A néphagyomány szerint a gazdasági évet, a szántóföldi teendőket Márton napja zárja le. Elkezdődik a természet téli pihenő időszaka és ezzel a kalákában végzett munka a házakban. Márton-nap volt a karácsonyi böjtöt megelőző utolsó nap, amikor kiadósan, jóízűeket lehetett enni és mulatozni. Ekkor kóstolták meg először az újbort. Úgy tartották, hogy minél többet isznak ezen a napon, annál több erőt és egészséget töltenek magukba. Márton-napon vágták le a tömött libákat és kötelező volt libás ételt fogyasztani, hiszen „Aki Márton-napon libát nem eszik, egész éven át éhezik.”
Az ehhez kapcsolódó Szent Márton-napi népszokások elevenednek meg, és természetesen libaételek és családi pincészetek újborai kerülnek terítékre a szentendrei Skanzen Márton-napi fesztiválján november 11-12-én. A portákon előkerülnek az ősz csemegéi: a sült alma és a sült tök. A fesztiválszínpadon egymást érik a fellépők. Népmeséket, Márton-napi mondákat és legendákat láthatunk és hallhatunk. Szombaton a Magyar Vista Social Club és a Tinti’s, vasárnap a Nana Vortex és Herczku Ágnes ad koncertet.
Vidám téli társas munkákba csöppenhetünk: belekóstolhatunk a toll- és kukoricafosztás, a fonó hangulatába. A Lajta Néptáncegyüttes Márton-napi népszokásokat és mulatságokat elevenít meg. Kézműves foglalkozásokban sem lesz hiány. Csuhébabát, dióbölcsőt, textillibát, libás ékszert és lámpást készíthetünk a házakban. A népijáték-készítés mellett a Magyar Madártani Intézet természetbarát játékokkal búcsúzik itt az „év madarától”, a tengelictől. Irodalmi borkóstoló és Keresd a libát! pontkereső játék színesíti a programot, ahol a közönségnek bőven lesz része muzsikában, néptáncban és táncházban.