Igaz-e, hogy kinyír minket a nagy óraátállítás?

A legtöbben fáradtak, hisztisek, aluszékonyak és nyűgösek az óratekergetés miatt, de vannak, akiket egyáltalán nem érint meg az eltolódás. Egyesek szerint az átállítás drasztikus változást, terhelést jelent a szervezetnek, mások szerint viszont nagyobb az izgalom a dolog körül, mint amilyen komoly valójában.

A Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. szerint a szokásos, reggel 7 és este 10 óra közötti ébrenléti idő a váltással jobban egybeesik a természetes világosság idejével. Becsléseik szerint évente országosan egy közepes méretű város éves fogyasztása spórolható meg az óraátállítással, a bevezetése óta elért megtakarítás így körülbelül 4 ezer gigawattórára tehető.

 

 

Megéri a felhajtást?

Az egyébként nehezen ellenőrizhető 4 ezer gigawattórás adatot leszámítva: megéri a sok idegeskedést, álmatlan éjszakát, pszichés és fizikai fáradtságot az óramutató piszkálása? A természetes, napi egy-két perces fényfogyást vagy növekedést könnyedén tolerálja a szervezetünk, az óraátállítás egyesek szerint a belső óránk, vagyis a biológiai ritmusunk felborulását eredményezheti. Márpedig a biológiai ritmus felborulása komoly hatással van belső rendszerünk működésére: a hormonok kiválasztására, a keringésünkre, az emésztésre, de még az izomrendszerre is.

Dr. Fekete Sándor, a PTE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának igazgatója szerint azonban nagyobb a felhajtás az óraátállítás körül, mint amilyen jelentősége valójában van. Szerinte sok esetben az emberek hibásan az óraátállítást okolják, teszik felelőssé bizonyos biológiai vagy pszichés változásokért, ami a szakember szerint abszurd, hiszen az utazás okozta 8-9 órás eltolódást is „ki lehet heverni” néhány nap alatt, nemhogy egy óra eltolódást. Szerinte az egy órányi eltérés nem zavarja meg a bioritmusunkat olyan mértékben, hogy erről egyáltalán beszélni kellene.

A baj nem az óraátállítás, hanem a rövidebb nappalok és a kevesebb fény

Dr. Fekete Sándor elmondja, hogy a déli országokban ritkább, az északi országokban ezzel szemben igen jellemző és ismert jelenség a téli lehangoltság és a depresszió is. Ennek viszonylag egyszerű oka van, hiszen leginkább a természetes fény hiánya eredményezi a lelki és testi fásultságot. A rövid nappalok és kevesebb fény miatt ugyanis fokozódik a melatonin-termelés – ez a hormon elsősorban az alvás-ébrenlét szabályozásáért felelős –, ezért leszünk lehangoltak, fáradtak és aluszékonyak.

 

 

Ugyanakkor az őszi borongós időjárás következtében is csökken a fizikai aktivitásunk. Az északi társadalmak ezért nagyobb hangsúlyt fektetnek például a síelésre és a téli sportokra, hogy ellenpontozzák a fényhiányos, passzív életmódot.

A szakember szerint az óraátállítás okozta biológiai zavarok elhanyagolhatóak, az emberek egészségére és mentális állapotára vajmi kevés befolyással van, sokkal inkább érdemes a változó műszakok, a folyamatos időeltolódással járó munkakörök és az északi országokban tapasztalt pár órás napfény okozta következményekről beszélni, mint az óraátállítás egy órás változásán pörögni.