2020.10.30, Péntek

Hirdetés

Több száz izgalmas leletre bukkantak a hazai őslénykutatók

MTI

2017.10.01. 13:58

Dinoszauruszok és egykori tengeri élőlények maradványainak tömege vár tudományos feldolgozásra azok után, hogy Ősi Attila és kutatótársai idénre befejezték a feltárást Villányban, Iharkúton és Ajkán.

Hirdetés

„Idén az egyik legjelentősebb felfedezésünk egy félméteres állkapocs, amely egy krokodilszerű Nothosauria ragadozó tengeri hüllő maradványa. A lelet arra utal, hogy akár 4-5 méteres ragadozók is élhettek itt annak idején, az egykori dél-európai kontinens sekélytengerrel borított partvidékénél" - idézi a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) pénteki közleménye Ősi Attila paleontológus szavait, aki a kutatásait öt éven át az MTA, 2017-től pedig az ELTE támogatásával folytatja.

 

Csak idén 1500 lelet került elő Villányból

Magyarország legújabb és egyre gazdagabb leletanyagot szolgáltató mezozoikumi gerinceslelőhelye Villányban van. A 2012-ben felfedezett, s a 240-235 millió évvel ezelőtti világ pontosabb megismerését lehetővé tévő lelőhelyen mára több ezer középső és késő triász kori ősgerinces fogait és csontjait találták meg a kutatók.

Az újabb ásatások révén egyre többféle gerinces maradványa kerül elő a villányi lelőhely vörösessárga, agyagos, dolomitos márgájából. Az idei leletek között található egy különleges csigolya maradványa is. „A lelet igen hosszú tövisnyúlványa is azt jelzi, hogy eltér az eddig Villányból megismert Sauropterygia hüllők csigolyáitól, és egy eddig innen nem ismert tengeri hüllő maradványa lehet" - mondta Segesdi Martin, a kutatócsoport tagja.

A lelőhely nemcsak a nyári ásatásokra, hanem az őszi labormunkákra is tartogatott meglepetést. A szinte függőleges, csonttartalmú kőzetrétegből kitermelt, mindösszesen 25 kilogrammnyi anyag átmosása, átszitálása után csaknem 1500 fog- és csontlelet is előkerült.

 

A Bakonyban egy teljes állkapocsra bukkantak

A fogak a környezeti viszontagságoknak és az időnek leginkább ellenálló elemei a csontváznak, ezért olyan, törékeny csontozatú vagy ritkább állatok fogai is megmaradhatnak, amelyeknek más részei nem kerülnek elő. Akár ezekből a piciny fogakból is lehet következtetni az egykori élőhely állatfajaira.

A mezozoikumi ősgerincesek legismertebb és leggazdagabb lelőhelye a Bakonyban található. Az egykori Iharkút település határában egy rekultivált külszíni bauxitbánya területén már csaknem két évtizede folynak az ásatások. Az idén mintegy 800 csont- és foglelet, közöttük legalább 10 állkapocs és koponya maradványa került elő a folyóvízi-ártéri üledékből. A gazdag kréta időszaki gerincesfauna legújabb leletei között található például egy kis termetű, növényevő dinoszaurusz, a Mochlodon vorosi alsó állkapcsa is.

A kutatók korábban már többet is találtak a faj egyedeinek csontdarabkáiból, most azonban egy olyan teljes állkapocs került elő, amelynek révén jobban megérthetik, hogy miként rágtak ezek a 85 millió évvel ezelőtt élt szárazföldi növényevők.

Országoskutatás