Tovább nőtt és már meghaladja a 200 párt a magyarországi kerecsensólyom-állomány

Az MME a nemzetipark-igazgatóságok szakembereivel közösen február elejétől ellenőrizte a fokozottan védett kerecsensólymok fészekfoglalását, illetve később a fiókák számát. A megfigyelések arra engednek következtetni, hogy jelenleg 212-235 párra tehető a kerecsensólymok költőállománya - írták.

Országosan 212 fészket foglaló párt sikerült felderíteni, 12 párral többet, mint 2024-ben. Ezek közül 184 nevelt fiókát, héttel több mint tavaly, ezzel arányosan a fiatal kerecsensólymok száma is emelkedett, a múlt évhez képest 40-nel, elérve az 570-et. "A megfigyelt kerecsensólyom-párok átlagosan 3,1 fiókát neveltek idén fészkenként, amely megfelel a hazánkban tapasztalható sokéves átlagnak" - áll a közleményben.

Kiemelik, hogy országosan egy évtizedes megtorpanás után már harmadik éve mutat újra állománynövekedést a faj, amely egy különösen értékes eredmény, hiszen a kerecsensólyom világviszonylatban csökkenő populációval rendelkezik.

Az Európai Unió LIFE Programja által támogatott LIFE SakerRoads projekt keretében az MME, a Bükki és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósággal, valamint a MAVIR Zrt.-vel közösen dolgozik az észak-alföldi kerecsensólyom-állomány stabilizálásán. A projektben az állomány szoros monitorozása mellett, a fiatal madarak kóborlásának és pusztulási okainak vizsgálata is zajlik, amely szintén kiemelt fontosságú a kerecsensólyom védelme szempontjából. Ennek érdekében, a múlt évhez hasonlóan, az MME szakemberei 2025-ben is folytatták a faj GPS-alapú nyomkövetését: idén öt mintaterületen, összesen 47 fiatal madárra került műholdas jeladó.

"A megfigyelések célja, hogy pontosabb képet kapjunk a pusztulás okairól és azok állományra gyakorolt hatásáról" - írják, kiemelve, hogy idén a fiatal madarak nagy része a kirepülést követő időszakban is Magyarországon maradt a kedvező táplálkozási viszonyoknak köszönhetően. Az ország több részén megerősödött mezeipocok-állomány optimális táplálékot jelentett a fiatal madarak számára.

A közlemény kiadásakor a két év alatt megjelölt 69 példányból 37 madár (54 százalék) van még biztosan életben, 24 példány (35 százalék) elpusztult, 2 madarat (3 százalék) illegálisan befogtak Egyiptomban és Líbiában, 6 madárról (9 százalék) pedig hosszabb ideje nincs információnk - olvasható az MME közleményében.

Mint írják, az eltűnt madarak közül 3 Oroszország és Ukrajna háborús övezetében tartózkodott, ahol a GSM- és GPS-hálózatok zavarása miatt a jeladó nem tudja elküldeni az adatait. A többi 3 eltűnt madár utolsó pozíciója szintén külföldről (Lengyelországból, Romániából és Görögországból) jött. A biztosan életben lévő madarakból jelenleg 27 Magyarországon, 4 Romániában, 3 Szerbiában, valamint 1-1 Olaszországban, Albániában és Algériában tartózkodik.

A közleményben kitérnek arra, hogy a jeladós madarak nyomkövetésének köszönhetően az összes biztosan elpusztult példány teteme megkerült, ami kiemelkedő eredménynek számít. A szakemberek az elhullott egyedekből vett mintákat bevizsgálják, így a korábbiaknál jóval részletesebb kép kapható a pusztulás okairól, ami elősegíti a jövőbeni célzott fajmegőrzési intézkedéseket, hogy a világszinten csökkenő kerecsensólyom-állományt sikerüljön megőrizni Magyarországon.