A Ferenczy Múzeumban egy gombostűt sem lehetett volna leejteni Regős István festőművész Fényjátéktér című kiállításának megnyitóján.
A Ferenczy Múzeumban egy gombostűt sem lehetett volna leejteni Regős István festőművész Fényjátéktér című kiállításának megnyitóján. A tárlat elé Gulyás Gábor múzeumigazgató és Gyürk Dorottya kulturális alpolgármester mondott köszöntőt, Lackfy János költő pedig rendhagyó tárlatvezetéssel tette szórakoztatóan pezsgővé a megnyitót.
Gulyás Gábor kiemelte, hogy Regős István tárlatával „debütál” a Szentendre-terem, a múzeum utcafronti kiállítótere, ahol ezentúl kéthavonta rendeznek tárlatot a város kiemelkedő képzőművészeinek munkáiból. A szentendrei kortárs művészetet reprezentáló kiállítások által érzékelhetővé válnak azok a tendenciák, melyek meghatározzák Szentendre jelenét és közelmúltját. – A cél, amit igazgató úrral közösen kitűztünk magunk elé, – hangsúlyozta Gyürk Dorottya is – nem kisebb, mint hogy e kiemelkedő művészeti hagyománnyal rendelkező város újra betölthesse hivatását: Szentendre ismét a képzőművészet hazai fővárosává váljék. Ez csak akkor lehetséges, ha nem leszünk provinciálisak, ha beengedjük a nemzetközi trendeket, ha azokhoz mérjük magunkat, a szentendrei képzőművészetet. Ehhez kellenek nemzetközi vonatkozású kiállítások. De az előzmények, a szentendrei gyökerek nélkül erre nem formálhatnánk jogot. Az előzmények: Szentendre festői, képzőművészeti öröksége kötelez bennünket, a mércét hasonlóan magasra kell tennünk, mint elődeink tették.
A rendhagyó kiállítás-megnyitón hömpölygő népes közönséget Lackfy János költő vezette végig képről-képre. Az izgalmas „tárlatvezetés” során az alkotások ihlette férfi-nő párbeszédekből (vagy inkább egymás mellett elbeszélésekből) egy kapcsolat hullámvölgyei rajzolódnak ki. A Regős-művekhez csak asszociatív szellemi játékkal fűződő, szórakoztató szövegek révén itt és most önálló irodalmi mű is született. A két nézőpontból ábrázolt párkapcsolati „monológok” mintegy megelőlegezték a Szentendrei Tavaszi Fesztivál egyik igencsak sikergyanús előadásának hangulatát: Janikovszky Éva A lemez két oldala című darab kontrasztos szövegvariánsait.
A parádés megnyitó után érdemes újra visszatérni a tejfehér falakon remek érzékkel elhelyezett művekhez. Kopin Katalin kurátor a kiállításba mintegy negyven műalkotást válogatott, s ezek húsz különböző helyről érkeztek. A kiállítás-rendezők kiváló ritmusban tagolva helyezték el a térben az alkotásokat, témakörök, hangulatok, korszakok mentén csoportosítva.
A Munkácsy-díjas művész szürrealista hangulatú, groteszk, pop-art elemeket ötvöző festményeire nem titkoltan Magritte és Anna Margit festészete hatott. A tűéles, precízen kidolgozott festményeken az urbánus tér, az épített környezet dominál, miközben hiányzik a képekről az emberi alak. Gyakran helyezi a szemlélőt művei alanyává, például az autó volánja elé helyezett látvánnyal. A néző különös, statikus utazást élhet át az elidegenített tájat szemlélve.
Regős István a humort, iróniát meglepő eredetiséggel szövi munkáiba. Átértelmezett és továbbgondolt tárgyai – az utazóbőrönd-sorozat, a régi, kopott rádiók képpé dermedve – különböző idősíkokat vetítenek egymásra. A szürrealizmus és a mágikus realizmus mellett nem idegen Regős művészetétől az abszurditásig fokozott irónia – ez utóbbira jó példa a használati tárgyként új formai-esztétikai értéket kapott Trabant-kanapé.
Művein hangsúlyos szerepet kapnak a megvilágítási effektusok: mesterséges, rideg fénypászmák emelik ki a tájak, az épületek formáit. Regős finom érzékkel hangolja rá képei szemlélőit a történelmi korok megértésére, olykor pusztán a környezet megjelenítésével. Időutazásaiban finoman kapcsolódnak tárgyak, szimbólumok, emlékek, életérzések. Tipikusan kelet-közép európai szemléletű festményeivel találkozhatunk például Jellemrajz nyaralókkal sorozatában.
Regős István tárlata május 22-ig látogatható hétfő kivételével naponta 10-18 óra között a Ferenczy Múzeum Szentendre-termében (Kossuth Lajos utca 5).
forrás: szentendre.hu
Galéria
