2020.12.02, Szerda

Hirdetés

A Vácról és környékéről elhurcolt zsidókra emlékeztek

2016.06.28. 14:02

A Duna-Ipoly-Galga menti települések elhurcolt zsidóságára emlékeztek ma Vácon.

Hirdetés

A Duna-Ipoly-Galga menti települések elhurcolt zsidóságára emlékeztek ma Vácon. A váci és a tágabb régió zsidósága deportálásának 72. évfordulója alkalmából a város önkormányzata, a váci zsidó hitközség és a Duna-Ipoly-Galga Regionális Holokauszt Oktató és Kutató Központ által szervezett megemlékezésen Fördős Attila (Fidesz-KDNP), Vác polgármestere köszöntőjében kiemelte, az az állam, amely nem tudja megvédeni állampolgárait, vallási és etnikai kisebbségeit, gyenge és jövőképe kétes.


Lehet a gyengeséget geopolitikai, ideológiai indokokkal megmagyarázni, de a gyenge és az erős állam viszonylatában az alapvető mozgatórugó a félelem. A gyenge állam törvényeket hoz, hogy kordában tudja tartani az erőseket, az erős állam pedig fél a gyengétől, annak bizonytalanságától és kiszámíthatatlanságától. Ezért történhetett meg, hogy az első világháború győztes hatalmai a harmincas évek náci Németországával kapcsolatban félelemből mindig halogató politikát folytattak.
A polgármester szerint ezért történhetett meg az is, hogy 1944-ben a náci Németország a gyenge Magyarországot megszállhatta, és a gyengeség közreműködésbe csapott át, a végeredmény pedig százezrek elhurcolása, megsemmisítése lett.
Fördős Attila azt hangoztatta, minden évben meg kell emlékezni arról, mi történt a múltban, és a keresztényeknek, valamint az ebben a szellemiségben politizálóknak mindig le kell leplezniük "a kardcsörtető akaratokat" és a gyengék mellé kell állniuk, ki kell egyenlíteni az erőviszonyokat, mert csak ez lehet a garanciája a békének és annak, hogy soha többé nem következik be a holokauszthoz hasonló eseménysor.
Galik Gábor, a Miniszterelnökség főosztályvezetője arról beszélt, hogy a jövő érdekében szükséges a megemlékezés, jelentős erőfeszítéseket kell tenni egy olyan emlékezetkultúra kialakítására, amely törekszik a méltó megemlékezésre és a jövő nemzedékei elé a mártírok bátorságát állítja példaként.
A 175 éves váci zsidó hitközséget csaknem teljesen megsemmisítette a zsidóüldözés. A vészkorszak és a második világháború okozta sebeket gyógyítani kell, ezért támogatta a kormány a helyi zsidó temető megmentését 2014-ben, és járul hozzá a zsinagóga további fejlesztéséhez.
Turai János, a váci zsidó hitközség elnöke hangsúlyozta: a 19-20. század fordulóján Magyarország sok nemzetiség, népcsoport otthona volt, így a zsidóké is, akik soha nem különültek el a nemzettől, ameddig engedték, a zsidóság a nemzet szerves alkotórésze volt. Közölte: Magyarország soha nem látott fejlődésen ment át ekkoriban, de ez az időszak rövidnek bizonyult, a harmincas évektől elkezdték hátrányosan megkülönböztetni a zsidókat.
Vácon ebben az időben két hitközség működött, két zsinagóga és elemi polgári iskola volt itt, tudós rabbik tevékenykedtek a városban. A városban fellendült a gazdasági és a kulturális élet, sorra nyíltak az üzletek, kezdték meg működésüket vállalkozások, soha nem látott fejlődésen ment át a város, amely a térség fontos központjává vált.
A holokauszt azonban a térség zsidóságának 95 százalékát elpusztította, és ma már csak szórványban élnek itt zsidók.
A hitközség elnöke végül köszönetet mondott a kormánynak, a városnak és a régiónak, amiért támogatják törekvéseiket, segítenek ápolni a mártírok emlékét, azt, hogy értelmetlen halálukról megemlékeznek.

forrás: mti / vac.utisugo.hu

Galéria

Fókuszbanholokauszt