A modernkori rabszolgaságot mutatja be Lisa Kristine humanitárius amerikai fotós kiállítása, amely Enslaved címmel vasárnap este nyílt Budapesten a Kogart Házban.
Bár a világ minden pontján illegális, a rabszolgaság mégis sok helyen létezik. Azért kerültek több millióan ebbe a helyzetbe, mert hittek annak, aki jobb életkörülményeket vagy munkát ígért nekik, és most fizetség nélkül, erőszaknak kitéve dolgoznak, nem tudnak kiszabadulni. Teljes családok lehetnek több generáción át rabszolgák úgy, hogy tartozásuk még a 20 dollárt sem éri el. A modern kori rabszolgaságnak a kereskedelem a mozgatója: a rabszolgák által termelt árunak értéke van, mégis úgy kezelik őket, mintha ők maguk értéktelenek lennének. A rabszolgaság mindeközben több milliárd dollár nyereséget termel világszerte.
Lisa Kristine amerikai fotográfus felhívta figyelmet arra, hogy a mai rabszolgaság egy rejtőzködő téma, és nem sokat lehet tudni róla. „A számokból viszont kiderül, hogy a földön jelenleg 46 millióan élnek rabszolgasorban” - hangsúlyozta. A képek közül kiemelte azt, amelyen téglahordó férfiak láthatók. Ezek az emberek napi 16-17 órát dolgoznak a 40 fokos hőségben. A fejükön 18 darab 2 kilogrammos téglát cipelnek több száz méteren keresztül egy teherautó platójáig.
Egy másik fotón ghánai kisfiú látható vízcseppekkel az arcán. Lisa Kristine kifejtette, hogy ezeket a gyerekeket kicsi és finom ujjaik miatt dolgoztatják. Feladtuk, hogy egy mesterséges tóban a halászok által bedobott és összegabalyodott hálókat kibogozzák. „A legtragikusabb az, hogy nem tanítják meg őket úszni, minden gyerek, akivel találkoztam, ismert minimum egy vele egykorú gyereket, aki megfulladt a munka közben" - mondta a fotós.
„A kiállítással az a célunk, hogy ráirányítsuk a figyelmet mai korunk rabszolgaságára és ösztönözzünk mindenkit arra, hogy a maga módján segítsen ennek a problémakör felszámolásában" - hangsúlyozta Kovács Gábor, a Kogart Ház vezetője a két hónapig látható, 55 fotót bemutató tárlat megnyitóján.
Ráza Dzsafar, a 2015-ben alakult Global Sustainability Network szervezet egyik alapítója elmondta: egyesületük amellett, hogy a modernkori rabszolgaság megszüntetésére jött létre, azt is vállalta, hogy rámutasson a valós problémákra. Nagy eredménynek nevezte a tavaly december 2-án megtartott Vatikáni találkozót, amelyen Ferenc Pápa mellett a világ legfőbb vallási vezetői vettek részt. Beszélt az ENSZ által felkarolt globális fenntarthatósági célokról is, amelyek közül az egyik a rabszolgaság felszámolására irányul. A megállapodást aláíró 195 ország kötelezettséget vállalt arra, hogy az egyezményben megfogalmazott célokat 2030-ig teljesíti.