Délelőttönként már látható az állatkert hat vadkutya kölyke Budapesten

Az apróságok még március 15-én, vagyis a nemzeti ünnepen születtek, ezért is hívják a gondozók a hat kölyköt márciusi ifjaknak. A március egyébként is jellemző születési dátum a budapesti vadkutyáknál, a tavalyi kölykök március 19-én, a tavalyelőttiek március 27-én, a 2014-ben született kölykök pedig március 12-én látták meg a napvilágot. Még régebben voltak februári ellések is, de ez is megfelel annak, hogy az ázsiai vadkutyák ellési szezonja az őshazájukban novembertől márciusig szokott tartani.

A nyolchetes jövevényeket az első néhány hétben persze még ritkán lehetett látni, a kezdeti időszakot ugyanis a kölykök a biztonságos kotorékban töltik, ahol az anyaállat előbb kizárólag anyatejjel, majd később a tej mellett félig megemésztett, visszaöklendezett táplálékkal eteti őket. A kicsik nagyjából egyhónapos korukban szoktak előmerészkedni, de még ekkor is csak nagy szerencsével lehet őket a kifutóban látni. Mostanra viszont már egészen megbarátkoztak a felnőtteknek való táplálékkal is, s egyre többet tartózkodnak a kifutó nyíltabb területein.

Az ázsiai vadkutyákat (Cuon alpinus) vörös farkas, vörös kutya, illetve dhole, vagy dól néven is emlegetik. A faj ismertségéhez nagyban hozzájárult Rudyard Kipling híres novellagyűjteménye, A dzsungel könyve, amelynek egyik fejezetében a vadkutyák betolakodnak a farkasok vadászterületére, akik viszont Maugli segítségével visszaszorítják őket. A dhole név az India déli felében beszélt kannada nyelv szókészletéből ered, ennek a névnek a magyaros alakja a dól. A Budapesten látható állatok azonban a számos alfaj közül a Kínában őshonos Cuon alpinus lepturus alfajhoz tartoznak, így az ázsiai vadkutya megnevezés a helyesebb.

Budapesten jól szaporodik ez a veszélyeztetett faj

Az ázsiai vadkutya veszélyeztetett fajnak számít. Megritkulásához a természetes élőhelyek zsugorodása mellett a vadászat is hozzájárult. Régebben főleg bundája miatt, illetve sport keretében vadásztak rá, sőt, egyes területeken dúvadként tartották számon, és ezért irtották. Szerencsére napjainkban élőhelyük legtöbb övezetében már természetvédelmi oltalom alatt állnak. A vadonbeli állomány védelme mellett az állatkerti szaporítás is fontos természetvédelmi jelentőséggel bír. Ezért is nagy öröm, hogy a budapesti csapat immár nyolcadik alkalommal örvendeztetett meg kölykökkel.